Vajk Borbála: Győri céhes kiváltságlevelek a 16-18. századból I. kötet. (Győr, 2021)
Fazekas céh
maradt fazekasnétól ok nélkül az ő munkájából kiáll, avagy ha különben az ő mestere, avagy asszonya ellen, lakóul némiképpen, vagy illetlenül náluk tartaná magát, azt megtudván, mind a fazekas mester legényével együtt érdemük szerint bűnhődjenek. Harmadszor. Minden szolga reggel korán négy órakor a munkához felkeljen, és este hét órakor a munkától megszűnjék. Negyedszer. Ha egy szolga pénzért játszanék, és ha azt más szolga, avagy mesterlegény megtudná, avagy látná, és be nem mondaná, azt megtudván, mind a ketten érdemük szerint megbüntessenek. Ötödször. Hogyha egy fazekas mesterlegény általában fogna munkálkodni, annak száz fazéktól tíz pénz járjon, hetedszaki boráért feljebb neki hat pénznél ne adattassék. Vasárnapokon és ünnepnapokon pedig asztal fölött egy-egy ital bor adattassék neki. Hatodszor. Lészen azért a mesterlegénynek egyéb munkától ily jutalma; adassák neki minden kívül való száz mázas korsóktól és tálaktól tizenhat pénz, három lábas serpenyőknek százától húsz pénz, egy zsírfogó, avagy sült lúd alá való serpenyőtől, két fülű fazéktól, füstölőtől, fedeles korsótól, pástétomnak való serpenyőtől, keskeny szájú vajnak való köcsögtől, árnyékszékre való fazéktól, egy zöld szöglet kályha állítástól, mindegyiktől egy-egy bécsi fillér járjon, száz fedőtől öt pénz járjon, gyermeknek való edényeknek százától nyolc pénz, bornak való vörös korsóktól százától tíz pénz, száz zöld kályhától húsz pénz, száz fekete korsóktól tizenhat pénz. Továbbá egy általában munkálódó legénynek egy zöld kemence rakásától adassák húsz pénz, hetedszámra munkálódó legénynek tizenkét pénz. A legény pedig tartozzék maga az agyagot hozzá hordani és azt elkészíteni, és minden edényt szárítani kirakni. Kemence foltozástól egy renesből tíz pénz járjon, általában munkálódó legénynek pedig a harmadik fillér adassák. Hetedszer. Ha egy mesterlegény tizennégy napnál tovább munkálkodik mesterénél, az tartozzék a mi gyülekezetünkbe beadni magát. Ha egész fizetése lesz, öt pénzzel, ha pedig csak fél fizetése, három pénzzel iktassa be magát. Nyolcadszor. Ha egy mesterlegény az ő mesterénél munkálkodik, az tartozzék tizennégy nap alatt az ő rá vetett fillérjét céhünk közé letenni. Kilencedszer. Ha valaki közülünk, mester avagy legény becsületlen emberekkel társalkodna vagy embertelenül viselné magát, rút szitkokkal élne, vagy egyéb vétekbe esne, az olyat négy forinttal büntesse a céh. Tizedszer. Egy mester se fogadhasson be egy tanuló inast míg végére nem megy, ha igaz nemből való-e és honnan jött legyen, [és] föl se szabadíthassa, hanem ha a három inas esztendőt éppen kitanulásával betöltötte. Tizenegyedszer. Minden, a meghagyott és a közönséges keresztény Anyaszentegyháztól megparancsolt és tartatott szent ünnepnapokat kegyes isteni szolgálatnak megmutatásával szorgalmasan megtartsa, és üdvösségesen megülje, akik pedig ez ellen cselekednének és valami kézi munkának foglalatosságában tapasztaltainak, akár mester és akár legény legyen az, érdemük szerint büntessenek. Holott azért minden elöljáróknak, tisztviselőknek és igazságszolgáltatóinak tisztjük és hivataluk azt mutatja, hogy a jó politiest,11 rendtartást, jó erkölcsöket, közönséges haszonra nézendő jókat öregbítsék és oltalmazzák. Mi is azért, úgy mint a felül megnevezett szabad és királyi városnak, Pozsonynak bírája, polgármestere és tanácsa n[emes és] n[emzetes] erre való tekintetből, azon megnevezett fazekas mestereknek kérésére s kívánságukra is nézve, a felül beírt articulusokat bevévén közönséges tetszésünkből, melyet confirmáltunk12 is, adunk is confirmatiót13 e levelünk által, értésére adván mindenkinek, hogy azon fazekasmesterek és legények közönségesen az ő becsületes céhükben és azon kívül is társaságukba bevenni másokat és lakozni szabadok legyenek mindennemű illendő helyekben, kiknek a céhek megadatván vele élni és vigadni szabadságuk legyen. Jóllehet azért emellett efféle rendtartást és articuluslevelet valamennyiszer kívántatik az, mint az alkalmatosság hozza, megjobbíthassanak, leszállíthassanak és elváltoztathassanak, minket szemük előtt viselvén. Melynek nagyobb és valóságosabb erősségére, a mi közönséges városi öregebbik pecsétünket (minekünk azért mindennemű dolgokban kárunk nélkül) ezen levélre vetettük és függesztettük. Adatott Pozsonyban, tizenötödik napján júniusnak, Krisztus urunk születése után ezerhatszáz és harmincharmadik esztendőben. Mivel azért mi, a felül megnevezett pozsonyi bíró, polgármester és tanács, azon győri fazekasmestereknek kérésüket és kívánságukat méltónak találtuk és állítottuk lenni, nem kicsinyre becsülvén az előttük járó és földesuruk mellettük való intercessióját14 is. E tekintetből a jó politiesért,15 rendtartásért, és a jó erkölcsöknek öregbítéséért e jelenvaló és hitelre méltó itt való fazekasmesterek articulusleveleinek mását az itteni városi közönséges régebbi pecsét alatt az elénk jött fazekasmestereknek valami jövendőbeli kárunk nélkül adtuk és függesztettük. Adatott Pozsonyban, augusztusnak első napján, ezerhatszáz és [harmincjharmadik esztendőben. Én, Szelleczky Jakab, Pozsony 31
