„…kacérkodni fogok vele”. Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1838–1840 I. (Győr, 2014)
A naplók szövege
én leszek neje — tán megint valamit sejtés? Tán akkora felgyógyul? Adná az ég! Legyen a szerencsétlen boldog! 20- kán. Tegnap Smidné Saarékhoz vezetett, de azok nem voltak honn. aztán Adamovits-341 és Tarnéhoz mentünk még, aztán haza. Átöltözködtünk, aztán a Neuhofba, később a Casinóhoz. Ma Marim gyomorgörcsöt kapott a mise alatt. Forrón kérém Istenemet, adna hazámnak több Istvánokat,342 tegye azt ismét oly virágzóvá, mint az ama jobb időkben volt! Délután muzsika a Casinonál, Saarékhoz társultunk; a főherceg igen soká beszélgetett anyámmal. Velem több ízben gróf Vengerszky, ki zászlóm alá esküdött, gróf Desfours, őrnagy Whyss343 beszélgettek. Jól mulattam, csak kár hogy Marim nem volt! 21- kén. Tamé magához vitt uzsonnára, aztán 1/2 12 értünk. Három krajcárt váltóban nyertem. Batky volt nálunk, de nem valánk honn. 22- kén. Whist-parti — oncle Misch, Smidné, tante Claire. Később Batky jött búcsúzni. 24-kén. Tele fejem! Álmodám, hogy Vojna vala nálunk, három arcképe is volt lithographiában;344 345 mint gyermek, ifjú s most.143 Én a mostanit választám. O boldogan néze szemembe s elmentünk; anyám előre, én, hogy az ajtót becsukjam hátul. Vojna e pillanatban, senkitől észre nem vétetve, kezem fogá meg, megszoritá, s félhangon mondá: Mátkám! Én kezét viszontszorítám, fejemmel igenlően intettem s oly boldog voltam! Fejem ma oly zavart! Érzem, mily boldoggá teendene ő! Bennem szeretni szükség; Rudolfot nem szeretem, nem szerethetem, nem szabad a felejthetetlent szeretnem — s mégis, szeretnem kell. Keblem oly forró, indulatom oly állandó s nem tudom, ki felé hajoljak érzésemmel, hogy hidegen visz- sza ne taszíttassak, hogy meg ne csalattassak, hogy ki ne gúnyoltassak hő érzésemmel! Én egy oly inogó, változékony lény vagyok most, oly gyengévé tett a sors. Antal és Rudolf — e kettő közt választani bajos! Minde- nikben annyi tökély, s ami az egyikben hiányzik, az a másikban megvan! Bíznom kell a jövőben, elfogadnom azt, mit a sors hozand. 341 Kelcz Jozefa, Adamovits Antalné. 342 Vélhetően Árpád-házi I. (Szent) István (+1038). 343 Whyss (Wyss) Ferenc (1796-1849), a Sopronban állomásozó katonaság egyik tisztje: 1849-ben a csornai csatában esett el. 344 Metszetben (görög). 345 Vojna 1788-ban születet, 1839-ben tehát már betöltötte az ötvenedik életévét. 74
