Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1838-1840. 1. kötet. (Győr, 2014)
Katona Csaba: Többéjszakás kaland - avagy Slachta Etelka újrafelfedezése. Néhány gondolat a naplók másodszori kiadásához
kel megáldott Szekrényessyné naplói a női lélek, a női individuum értékes lenyomatai.” Lássunk egy mintaszerű példát is eme értékes lenyomatból: „Nem volt pénze, kurvához ment, s annak három húszast szándékozott adni. [...] Hogy ily tett után, alacsony vágyainak szolgálva s eleget téve a szégyen egy neme fogá el a tiszta szűz mellett, képzelhető. [,..]Ha még nálunk lett volna, jelenlétem, az én közelségem őt annyira felhevítette volna, hogy tüzes kínjai csillapításául menedéket keresett volna egy kurvánál — de nem előre calculirozva, vadászva ezen kéjt. Ez alávaló, ez csúnya s nemtelen.” Etelka tehát már a Wikipédián is hódít. Nem sokkal korábban arról hallottam, hogy a már emlegetett Országos Széchényi Könyvtár katalógusai között (sok magvas gondolat szülőhelye e tájék, házon belül csak a büfé és a ruhatár veheti fel fele a versenyt) egy történész kolléganő és egy levéltáros kolléga késhegyre menő vitát vívott — még Freudot is érvként vetve be a harcban — Etelka leikéről, szexualitásáról és női identitásáról. Idővel megtudtam azt is, hogy a napló több egyetemi kurzuson érett tananyaggá. Úgy vélem, e tényezők és a mostani újrakiadás együttesen valóban átemelik e kis áttekintés szükségességét a „fölösleges” kategóriából a „nem hiábavaló” irányába. A kérdés tehát az, hogy vajon ki és mit látott meg Etelka naplóiban (a teljesség igénye nélkül, tekintettel a rendelkezésre álló szűkös keretekre) az elmúlt egy évtized során. Gyáni Gábor az újabb kiadások nyomán nevezte a születőben levő modern női identitás egyik fontos forrásának a naplókat, rámutatva szerzőjük egy fontos személyiségjegyére: „az a rá oly jellemző törekvés, hogy önnön nagyszerűségét mások által folyton megerősítve lássa, egy nárcisztikus, és ez okból kifejezetten modem személyiség jelentkezésére vall”.11 12 Ebből pedig az következik, hogy „Etelka identitása nem vág maradéktalanul egybe a biedermeier naiv leányka [...] kultuszával”. ‘ Gyáni kiemelte a naplóíró sajátos indíttatását, az „érzelmi magára hagyatottságból fakadó nyilvánvaló motivációt”13 is. Gyáni Gábornak köszönhető az is, hogy Etelka a nemzetközi szakirodalomban is felbukkant: több (a csehországi Pardubicében,14 illetve a finnországi Jyváskylében13) megjelent 11 Gyáni G.: Női identitás, i. m. 37. 12 Gyáni G.: Női identitás, i. m. 38. 13 Gyáni G.: Női identitás, i. m. 34. 14 Gyáni, Gábor: The birth of the female identity. A diary from the mid-19th century. Déjiny zen aneb Evropská zena od stfedovéku do 20. stoleti v zajeti historiografie. Proceedings of the 4,h 8
