Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1838-1840. 1. kötet. (Győr, 2014)
A naplók szövege
én leszek neje — tán megint valamit sejtés? Tán akkora felgyógyul? Adná az ég! Legyen a szerencsétlen boldog! 20- kán. Tegnap Smidné Saarékhoz vezetett, de azok nem voltak-ja 1 s honn. aztán Adamovits- és Taméhoz mentünk még, aztán haza. Atöltözködtünk, aztán a Neuhofba, később a Casinóhoz. Ma Marim gyomorgörcsöt kapott a mise alatt. Forrón kérém Istenemet, adna hazámnak több Istvánokat,341 342 tegye azt ismét oly virágzóvá, mint az ama jobb időkben volt! Délután muzsika a Casinonál, Saarékhoz társultunk; a főherceg igen soká beszélgetett anyámmal. Velem több ízben gróf Vengerszky, ki zászlóm alá esküdött, gróf Desfours, őrnagy Whyss343 beszélgettek. Jól mulattam, csak kár hogy Marim nem volt! -21- kén. Tarné magához vitt uzsonnára, aztán 1/2 12 értünk. Három krajcárt váltóban nyertem. Batky volt nálunk, de nem valánk honn. 22- kén. Whist-parti — oncle Misch, Smidné, tante Claire. Később Batky jött búcsúzni. 24-kén. Tele fejem! Almodám, hogy Vojna vala nálunk, három arcképe is volt lithographiában;344 345 mint gyermek, ifjú s most.343 Én a mostanit választám. Ő boldogan néze szemembe s elmentünk; anyám előre, én, hogy az ajtót becsukjam hátul. Vojna e pillanatban, senkitől észre nem vétetve, kezem fogá meg, megszoritá, s félhangon mondá: Mátkám! Én kezét viszontszorítám, fejemmel igenlően intettem s oly boldog voltam! Fejem ma oly zavart! Érzem, mily boldoggá teendene ő! Bennem szeretni szükség; Rudolfot nem szeretem, nem szerethetem, nem szabad a felejthetetlent szeretnem — s mégis, szeretnem kell. Keblem oly forró, indulatom oly állandó s nem tudom, ki felé hajoljak érzésemmel, hogy hidegen viszsza ne taszíttassak, hogy meg ne csalattassak, hogy ki ne gúnyoltassak hő érzésemmel! Én egy oly inogó, változékony lény vagyok most, oly gyengévé tett a sors. Antal és Rudolf — e kettő közt választani bajos! Mindenikben annyi tökély, s ami az egyikben hiányzik, az a másikban megvan! Bíznom kell a jövőben, elfogadnom azt, mit a sors hozand. 341 Kelcz Jozefa, Adamovits Antalné. 342 Vélhetően Árpád-házi I. (Szent) István (+1038). 343 Whyss (Wyss) Ferenc (1796-1849), a Sopronban állomásozó katonaság egyik tisztje: 1849-ben a csornai csatában esett el. 344 Metszetben (görög). 345 Vojna 1788-ban születet, 1839-ben tehát már betöltötte az ötvenedik életévét. 74
