Győr, a királyi város 1271–2011. Válogatás a városi levéltár kincseiből (Győr, 2011)

KÖSZÖNTŐ

Győr Város Levéltára 2011 -ben ünnepelte az VI István által kibocsátott 1271-es királyi kiváltságokat. A város életében kiemelkedő szerepet betöltő oklevél tette lehetővé, hogy Győr városa, a székesfehérvári jogokat megkapva, felemelkedjen a királyi városok sorába, és ezzel elősegítse az írásbeliség elterjedését, fejlődését; maga a levéltár is ezen évtől kezdve számítja fennállását. A török pusztítás lényegében teljesen megsemmisítette a város középkori levéltárát, csupán hét oklevél maradt fenn. Az 1598-as visszafoglalást, valamint a közigazgatás újjászervezését követően máig fennmaradtak a város ekkortól keletkezett dokumentumai; a közgyűlési jegyzőkönyvek 1600-tól folyamatosan megvannak és azokat a levéltár 1636-ig hét kötetben tudományosan feldolgozta, majd megjelentette. A töröktől való felszabadulást követően uralkodók sora bocsátott ki kiváltságleveleket; II. Mátyás 1608-ban egy napon nyolc ilyen oklevelet írt alá, közülük hét a levéltár birtokában van. Magát az intézményt a város a 19. században hozta létre, az első levéltárnokot pedig 1846-ban nevezték ki. A 20. század elején jelentősen kibővítették a levéltár feladatkörét; sokáig itt őrizték a múzeumi tárgyakat, és a főlevéltár nők a tanácsi rendszer bevezetéséig egyben a városi közkönyvtárat is vezette. A múzeum, mint városi gyűjtemény 1943-ban, a Mária Terézia-féle oklevél 200. évfordulóján vált ki a levéltárból, míg a városi könyvtár (a mai megyei könyvtár) pedig 1950-ben. Az ugyanezen évben megvalósult államosítás több levéltárat vont össze; az egykori megyei és városi, valamint a győri és pannonhalmi hiteleshelyi levéltárat ekkor integrálták az akkori állami levéltárba. A rendszer