Hegedüs Zoltán - Szabó Zoltán: Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái V. 1651-1675 (Győr, 2009)

Dokumentumok

helyettes szolgabíró57 elvégezte, ami az ő személyes vizsgálatából, ha a bírók úgy ítélik meg, nyilvánvalóan kiderülhet. A második alperest illetően pedig til­takozik az egyszerű tagadó válasza miatt és a tagadó válaszát esküre bocsátja, a többi esetében pedig a fentieket kéri. Tisztelendő Belisics Péter részéről képviselője ünnepélyesen tiltakozik amiatt, hogy a felperes képviselője az érvelésében megerősítette, hogy maga Balaskó István csak helyettes szolgabíró, a helyettes szolgabírók pedig úgy az ország törvénye, mint a vármegye régi szokása szerint az efféle jogi eljárásokban egy­általán nem járhatnak el. Ezért kéri ezt a felperes által kielégítően bizonyítani. A másik alperes részéről képviselője tiltakozással a felperes ügyvédjének vála­sza miatt azt állítja, hogy ő semmiféleképpen sem tartozik esküvel magát tisz­tázni, mivelhogy nem lett az alperes törvényesen idézve, a kereset pedig felté­telezi a törvényes idézést, ami elmaradt, ezért kéri egyszerűen felmenteni. A felperes részéről képviselője az elsőre azt mondja, hogy a törvényszéki bírák ítéletére bocsátja az idézés elfogadását, amit a gyakorlat erősített meg. A másodikat illetően mivel az alperes képviselője már érdemben válaszolt, ezért a kifogásra nem lehet visszatérni és másként feleljen a keresetre, ezért a fentieket kívánja. Tisztelendő Belisics Péter részéről képviselője a fentiekhez hozzáfűzi, hogy az említett helyettes szolgabíró58 az efféle jogi ügyekben nem, csak másokban járhat el. A másik alperes részéről képviselője az előzőekhez hozzáfűzve azt állítja, hogy, mivel a jelen per nem erőszak, hanem egy bizonyos vélelmezett gonosz­tevő előállításáról59 60 szól, nem lehet esküre bocsátani. A felperes részéről az elsőhöz hozzáfűzi a korábbiakat, a másodikra pedig azt állítja, hogy a törvényre való hivatkozás a felperest segíti, mivel a bemutatott kereset a jog felhasználásával készült, a jog felhasználása pedig rövid és az erőszakra lett alapozva, amint az világos az 1613. évi 23. törvénycikk alap­ján. Megegyeztek a peres felek, hogy a fejpénzt illetően Tóth Györgyöt személye­sen állítsák a jog(szolgáltatás) elé, ha pedig nem jelenik meg, sem tisztelendő Gáborjáni Tóbiás nem tudja a jogszolgáltatás elé állítani, kéri őt levelesíte­57 substitutus iudlium 58 substitutus iudex nobilium 59 ratione statutione praetensi cujusdam malefactoris 60 proscribi 44

Next

/
Oldalképek
Tartalom