Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)
Lovas Gyula: 125 éves a Bécs-Győr vasútvonal
Lovas Gyula: 125 éves a Bécs-Győr vasútvonal A megye 1846. október 5-i közgyűlésen foglalkozott a vasút megnyitásával. Határozatban kijelentette, hogy nem akadályozza azt, de az állandó rendőri felügyelet megszervezéséig megbízza Hardy István főbírót és megyei esküdtet, hogy a vasút átadásakor és azt követően is az állomás területén ellenőrzést végezzen. Egyben utasította az alispánt, hogy tudakozódjon a vasúti felügyelő személyzet hatáskörére vonatkozóan, s közösen dolgozzák ki az állomás rendészeti szabályait. Megbíztak egy küldöttséget az állomás magyar személyzetére vonatkozó szabályok kidolgozásával is. Ennek figyelmét külön felhívták, hogy az „ausztriai hatóságoknak magyar földön hatáskör ne engedtessen." Hardy István főbíró október 1-jén keltezett levelében értesítette a megyét, hogy a vasút megnyitása szeptember 12-én megtörtént. Közölte, hogy az osztrák vámhivatal és a magyar harmincadhivatal megkezdték a brucki állomáson közösen működésüket. A megyétől kapott utasításnak megfelelően az osztrák vámhivatalt felszólította tevékenységének beszüntetésére, azonban a vámtisztek továbbra is ott végezték munkájukat. Ismételten írásban szólította fel működése beszüntetésére a vámhivatalt, arra az osztrák vámhivatal nem válaszolt. A főbíró az osztrák vámhivatalnokokat kiutasította a pályaudvarról. Az osztrák kamarai igazgatóság részéről kiküldött tanácsnok kijelentette, ha a megye erőszakkal megakadályozza a vámhivatal működését, akkor a kormányhoz folyamodnak a vasút bezárását kérve. A vámhivatal ezt követően beszüntette működését, s a vámkezelést ott csak a harmincadhivatal végezte. Az osztrák vámhivatal ideiglenesen a határ előtti őrházba települt és az ügyek rendezéséig 1847. január közepéig ott működött. Moson megye 1846. október 5-i közgyűlésén foglalkozott a fejleményekkel. Felolvasták a Helytartótanács leiratát, amely szerint a király az osztrák vámkezelést a Pozsony megyei Dévény és Dévényújfalu helységekben szokásos mód szerint engedélyezte. Az ülésen ismertették báró Sina György levelét, amelyben közölte a megyével, hogy a kisajátított területek után úgyis fizeti az adót, ezért „nem véli kötelesnek még a politikus felügyelő személyzet fizetéséhez is költséggel járulni" — miként azt Moson megye kérte. Végül mégis egy évre 400 forintot ajánlott fel a biztos és 150 forintot a hajdú fizetésére. A közgyűlés határozatában megállapította, hogy a küldöttség mindent megtett a megye jogainak érvényesítésére, de a szóbeli és írásbeli felszólítás dacára „a Megyehatóság félretételével és mellőzésével, híre, tudta és beleegyezése nélkül annak határozását átlépni ottan, a Német vámszedési hivatalt tettleg felállítani: sőt saját tisztei által az ausztriai vámbeli illetőségek szedését tettleg elkezdeni és motozásokat véghezvinni merészlett, mely alattomos és azért vakmerő törvény- és alkotmányellenes betolakodás annál kevésbé tűrhető, mivel ezáltal nemcsak a megye, hanem az ország határai is, melyeknek építeni fenntartása minden törvényhatóságnak szent kötelessége, s idő múltával kétségbe vonathatnának és a megye e részben bármely kíméletes ellenzése és engedékenysége által. Szintén ezeddig számtalanszor tapasztalni kellett a határvillongásoknak és súrlódásoknak ezután is csak tágasabb tért nyitna." 105
