Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)
Lovas Gyula: 125 éves a Bécs-Győr vasútvonal
Lovas Gyula: 125 éves a Bécs-Győr vasútvonal lalkozásoknak juttatott állami kölcsönök, sem a befektetett építési tőke utáni jövedelem állami garanciája, sem vasúti vállalatok részvényeinek jegyzése nem megfelelő eszköz ahhoz, hogy gyorsan létrejöjjön egy ausztriai vasúthálózat. Arra az egyetlen célravezető eszköz, ha az állam maga építi meg a vasutakat. Báró Kübeck javaslatára a császár 1841. december 19-én Ausztriára vonatkozóan állami vasútépítési programot fogadott el. Az udvari dekrétumban megszabták, hogy minden fontos vasútvonal az állam által építendő meg, anélkül azonban, hogy ezzel az intézkedéssel a már meglévő magánvállalkozások érdekeit sértenék, hiszen ezeknek az üzeme a csatlakozó állami vasutak forgalma nyomán a felfutó forgalommal csak gazdaságosabb lenne. 1842. április 1-jén az udvari kamara keretében külön államvasúti főigazgatóság kezdte meg munkáját. A dekrétum döntött a trieszti vonal kérdésében, kimondta, hogy a trieszti vasútvonalat az állam építi meg, de nem Magyarországon keresztül, hanem Ausztria területén. Ez a döntés az érintett megyékben elkeseredést váltott, leginkább Sopron — s Vas megyében. A hazai sajtó is hamar reagált a dekrétumra. A Jelenkor — beszámolva a trieszti vonal építésére, vonalvezetésére vonatkozó döntésről, az államköltségen építendő osztrák vasutakról — megjegyezte: „Szabad legyen záradékul megkérdeznünk; míg mi a balparti vasutat pártfogoljuk, s hazafiságért rimánkodunk, nem czélszerűbb lenne-é nekünk is, mint önálló országnak, státuszvasutakat összetett vállakkal czélba venni". Az államvasúti rendszernek Magyarországon is jelentős tábora volt. Vezető politikusaink mind amellett kardoskodtak. Széchenyi is ezt tartotta a jobb vasúti rendszernek, de nagy politikai ellenfele, Kossuth Lajos is. Mikor József nádor előadva a nemzetnek a trieszti vonal elterelése miatti sérelmét 1841. december 26-án felírt a királyhoz, kérte, hogy terjesszék ki az államvasúti rendszert Magyarországra is, azaz építsék meg a magyar vasúthálózatot is államköltségen. Az uralkodó két levélben válaszolt a nádornak 1842. május 2-án: kijelentette, hogy Magyarország jólétét igen a szívén viseli. Gondoskodni kíván a magyar vasutaknak államköltségen történő megépítéséről, de köti ebben az elhatározásában az 1836. és 1840. évi törvény. Második levelében arról tájékoztatta a Nádort, hogy a trieszti vonalat pénzügyi meggondolásokból terelték Steyer földre, s megállapította, hogy Magyarország hitele nem elég fejlett ahhoz, hogy olyan pénzügyi alapot lehessen teremteni, amire egy magyar államvasúti hálózat kiépítéséhez szükség lenne. 1842. június 17-én megkapta a Bécs-Győri Vasúttársaság a magyar pályaszakaszra is az építési engedélyt. Ugyanakkor felszólította a társaságot a kormány, hogy számoljon be arról, hogy az egész hálózat építésére szánt 12,5 milliós építési tőkéből mennyit használt már fel a Bécs-Gloggnitz közötti pályához, s mekkora tőkére van még szüksége a még hátralévő vonal építéséhez, illetve felvilágosítást kért a kormány arra vonatkozóan is, hogy miből fedezik a hiányzó összeget. 99
