Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)
Katona Csaba: „Vasút nélkül nincs semmi fürdőhelynek jövője." A vasút szerepe Balatonfüred vendégforgalmának alakulásában a 19. század második felében és a 20. század elején
Katona Csaba: „ Vasút nélkül nincs semmi fürdőhelynek jövője." forgalom funkciója miatt kapott állomást később, 1866-ban, Erzsébet királyné tervezett látogatása előtt".9 A vasút jelentőségét a korabeli utazási viszonyok ismeretében nem lehet eléggé hangsúlyozni. „Pápáról igen szép útja van Balatonfürednek a Bakony hegységein keresztül: de bizony csaknem egész napi kocsiút az"10 11 — írta Váli Mari, Jókai Mór unokahúga, arra emlékezve, amikor Jókaival látogattak el a fürdőre, pedig Pápa mai fogalmaink szerint nincs messze Füredtől. A vasút azonban megjelent, így az 1860-as évektől nem csupán szám szerint növekedett a Füredre látogatók száma, hanem mind jobban kitágultak a füredi vendégsereg addigi földrajzi keretei, egyre növekedett azok száma, akik távolabbi vidékekről keresték fel Füredet. Ennek több oka is volt, azonban tagadhatatlan a vasúti közlekedés szerepe is. A (valamennyi) hivatalosan bejelentkezett fürdővendég nevét tartalmazó fürdőlisták alapján az 1840-es évek elejétől lehet statisztikát készíteni a lakóhely szerinti megoszlásról.11 1840 és 1916 között minden általam vizsgált évben Pest- Buda (Budapest) lakosai közül került ki a legtöbb fürdővendég. Ez nem szorul különösebb magyarázatra, természetes, hogy — a kor viszonyai között — a Füreddel még a postakocsi révén is kedvező közlekedési összeköttetésben levő, rohamosan fejlődő Pest-Buda (Budapest) lakói közül élvezték legtöbben a Füred nyújtotta örömöket. Ezenfelül azonban Füred erősen regionális jellegű fürdő volt a 19. század derekán. Ez a lokális jelleg a kiegyezést követően csökkenőben volt, de igazán csak a 20. század elején mutatott erőteljesebb visszaesést. Az általam eddig vizsgált évek közül a legtöbb vendéget adó települések listáján például 1916 kivételével valamennyi évben a Füredhez közeli Veszprém neve olvasható második helyen Pest-Buda (Budapest) után a második helyen. Ha azt vesszük figyelembe, melyek azok a települések, ahonnan legalább harmincán érkeztek Füredre az egyes években, akkor a következő eredményt kapjuk: 1840-ben hat, 1841-ben kilenc, 1857-ben hét, 1861-ben kettő, 1862-ben három, 1863-ban hat, 1868-ban hat, míg 1869-ben ugyancsak hat az ilyen települések száma. Pest-Buda és Bécs (e két nagyváros) kivételével valamennyi dunántúli: Székesfehérvár, Pápa, Győr, Nagykanizsa stb. Különösen az 1840-es, de még az '50-es és '60-as évek közepén is a legtöbb kisebb település, ahonnan mintegy ketten-hárman felkeresik Füredet, a Dunántúlról, még pontosabban annak néhány megyéjéből kerül ki: Zala, Veszprém, Vas, Fejér, Somogy, Tolna. A Dunántúl fölényét érzékelteti az is, hogy az 1840. és 1841. évek adatait összesítve csak elvétve található a legtöbb vendéget adó 9 Erdösi, 1989.352-353. “ Váli, 1955.156. 11 Magam az 1910-es évekkel bezárólag készítettem ilyeneket, így az alábbiakban az 1840-es évektől az 1910-es évekig terjedő időszakot vizsgálom. Ezt részben a fennmaradt teljes fürdőlisták indokolják, részben azonban az, hogy az északi vasút 1909-ben érte el a Balatont, amiről lentebb még bővebben szót ejtek. 79
