Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)

Csurgai Horváth József: A vasút ellentmondásos hatása a városra - Székesfehérvár mint közlekedési csomópont

Szigorúan ellenőrzött vonatok Székesfehérvárnak, mint említettük, különösen a kiegyezést követő ipari fej­lődésére volt kedvezőtlen hatással a főváros közelsége. A vasúti közlekedés teljes kiépülésével a gyáripari termékek nagyarányú szállításával a város ipar­cikkszükségleteit (és ez a megállapítás vonatkozik a megye településeinek egy részére is) a budapesti tömegcikkek elégítették ki; másrészt a kedvező közleke­dési viszonyok lehetővé tették azt is, hogy Budapesten szerezhesse be a városi lakosság, ahogy a megye egyes térségeinek lakossága is, a szükséges iparcikke­ket. A vasút hatása azonban más területen is jelentkezett. Ezek között említhető­­ek az országos rendezvények. A dualizmus korában Székesfehérvár több ilyen­nek adott színteret. Ezek közül is kiemelkedik — elsősorban látogatottsága miatt — az 1879. évi országos mű-, ipari-, termény- és állatkiállítás. A kiállítás színhe­lye döntően a vasútállomással szemközti terület volt, a teljes alapterület megha­ladta a 45 300 négyzetmétert. A vasút pozitív hatása több ponton is jelentkezett, egyrészt a kiállítók megnövekedett számában, másrészt a kiállítást látogatók számában. A közel másfél hónapig nyitva tartott kiállítás mintegy 158 000 fő látogatta meg. A vasút a 19. században nem gyakorolt lényeges hatást a város utcaszerke­zetére. Ugyan forgalmi kapcsolat létesült a vasútállomás és a belváros között, ezt azonban csak egy kisebb utcanyitással oldották meg. A közösségi közlekedés azonban jelentősen fejlődött, amit a menetrendi társaskocsi közlekedés mutat. Az első társaskocsikat a szállodák — a Magyar Király és a Fekete Sas — működ­tették, ami egyúttal a vasútnak köszönhetően megnövekedett idegenforgalomra is felhívja a figyelmet. A vasút tehát ellentmondásos hatással volt a városra. A közlekedési csomó­pontban élők számottevő részének munkát biztosított, hatása a rendezvények az idegenforgalom területén igen jelentős, de a város iparára és kereskedelmére már nem csak pozitív értelemben hatott. A gyáripar kialakulását Székesfehérvá­ron tulajdonképpen nem segítette elő, ebben természetesen az is szerepet ját­szott, hogy az ipar megtelepítéséhez szükséges infrastrukturális fejlesztések, elsősorban a villanyvilágítás és a vízvezeték-hálózat kiépítése vonatkozásában elhúzódtak, de a főváros közelsége is döntő tényező volt. Rövidítések és irodalomjegyzék 1. Kiadatlan források SZVL Székesfehérvár Megyei Jogú Város Levéltára (Székesfehérvár) IV. B. 1402. a. Székesfehérvár Város Törvényhatósági Bizottságának iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek 58

Next

/
Oldalképek
Tartalom