Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)

Bolgár Dániel: Terjeszti vagy gátolja? A vasút hatása az iskoláztatásra a 20. század első felében

Szigorúan ellenőrzött vonatok sok, azaz a külvilág számított fenyegetőnek? Sárkány szól arról, hogy meg kell kímélni a középiskolásokat az alacsonyabb néposztályoktól való érintkezéstől,26 de az 1940-es években erre még utalás sem történt. Akkor talán az a veszélyes, hogy a bejárók diákok? Aligha, mert az iskola azzal már nem foglalkozott, hogy az iskola székhelyén lakó, gyalogjáró tanulók, hogy jutnak a tanintézetbe, majd onnan haza, az ő közlekedésük nem számított morális problémának. Az én gyanúm szerint a bejárás jelenségében azt tartották veszélyesnek, hogy a bejárók vidékiek voltak. Mind Sárkány Lóránd, mind a székesfehérvári szabályzat készítők attól tartanak, hogy a bejáró fiúk hangoskodnak, énekelnek, tiszteletlenül válaszolnak, nem adják át az ülőhelyüket, ki-be járkálnak, egyszó­val duhajkodnak, a lánytanulók pedig az utasokkal flörtölnek. Az ilyen viselke­désű egyént nevezi Sárkány vidéki tanulónak, és ennek ellentétét a szabályzat művelt ifjúnak.27 Ha ezt összeolvassuk, akkor kiderül, hogy a tanároknak az a félelmük, hogy a bejárók képtelenek megfelelni az urbanitás, azaz az iskola székhelyén élők számára magától értetődő viselkedési városiasság követelmé­nyének, amivel az iskola, sőt az iskolarendszer jóhírét veszélyeztetik, valamint saját iskoláztatásuk sikerét is gátolják. * * * Összességében a vasúton való bejárást mind a struktúrák iránt érdeklődve, mind a korabeli tapasztalatokat kutatva, valamiféle iskolázási engedményként értelmezhetjük. Csakhogy, míg előbbi megközelítésben az iskoláztatás költsége­iből kapott engedményről van szó, addig az egykori tanerők erre érzéketlenek voltak, és abban a — többször indokolatlannak érzett — bizalomban látták a bejáróknak adott engedményt, hogy képesek lesznek urbánus módon viselked­ni, vagyis méltóan képviselni a közönség előtt az iskolájukat. Szépen példázza ezt a székesfehérvári fegyelmi szabályzat utolsó pontja, de Sárkány Lórándnál és az 1940-es évek tankerületi diskurzusában is megjelenik ez a szóhasználat: „amennyiben a szabályokat valamelyik tanuló megsérti, vagy rá panasz érkezik, első esetben egy hónapra, ismétlődés esetén végleg elveszti a bejárás kedvezmé­nyét".28 26 Uo„ 3. 22 Uo„ 2-4.; N. N„ 1930. 28 N. N„ 1930. 50

Next

/
Oldalképek
Tartalom