Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)

Tordai Rita: A vasút mint érv a trianoni béketárgyalásokon 175 Szerzőink

Szigorúan ellenőrzött vonatok

jelentene számukra."39 Az anyaországtól elválasztott magyarok aránya 30%-ot tesz ki azon nációk között, akik a cseh határon túlra kerültek.40

A magyar-jugoszláv határ kérdései és a vasút

A délszláv állam szerb, horvát és szlovén delegátusai mindegyikének külön elképzelése volt a határok megvonását illetően, és az előhozandó elvek itt is nemegyszer komoly vita tárgyát képezték. Elsőrendű céljuk újonnan létrehozott államuknak — az Egyesült Államokon kívül — a többi nagyhatalommal való elismertetése volt, csak ezután vették számításba a Magyarország déli területein megvalósítható térnyerésüket. Míg a horvát képviselők a nemzeti elvet részesítették előnyben a határok kialakításánál, addig a szerbek legtekintélyesebb vezetője, Nikola Pasic,41 a szerbek vezető politikusa a stratégiai elvet helyezte előtérbe például a Bánát megszerzése érdekében; mást nem is tudott volna, mivel itt döntően magyarok éltek. A területre egyébiránt a románok is igényt tartottak, és a végérvényesen meghúzott határoknál nekik kedveztek. A Jugoszlávia és Magyarország közötti vonal pedig a következőképp alakult: Makótól 9 kilométerre délnyugatra találkozott a román határral, majd kelet felé haladt, s a szabadkai csomópont - és a környékén élő 300 000 magyar - leválasztásával kettészelte a Szegeddel, Bajával és Kiskunhalassal összekötő — a mindennapos kapcsolati szálat jelentő — vasútvonalakat. Az új végállomás a határ menti Csikéria területére került. Szabadka birtoklása azért volt fontos számukra, mert a Zombor- Bród-Szarajevó-Mostar vonal mentén az Adriai-tengerhez vezetett.42

Kezdetben Baranya megyére nem tartottak igényt, — az ott csupán kisebbségben lévő délszláv népek miatt —, illetve elegendő volt számukra a természetes határvonalat jelentő Dráva folyó. Tehát délebbre kellett visszahúzódniuk a belgrádi egyezményben kijelölt vonaltól, pedig amint az napvilágot látott, a szerbek nyomban megszállták a kiírt Baja-Pécs-Dráva vonalat.43 Később a Duna-Dráva „háromszög" Mohács, Villány és Siklós által behatárolt részére, de a szénbányákkal rendelkező Pécsre is igényt tartottak44— ennek érdekében nem vetették meg a zsarolás eszközét sem. Végül a Dráva folyó mentén meghúzott végleges határvonal a Pécs környéki szénmedencét nem szeparálta el, de a bara39 A Cseh-Szlovák Bizottság ülésének jegyzőkönyve, Párizs, 1919. március 4. Közli: ÁDÁM-ORMOS, 1999.

40 Romsics, 2005.141-145.

41 Nikola P. PaSié (1845-1926), szerb/jugoszláv politikus, diplomata, több ízben, így, 1918-ban és 1921-1924-ben a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság miniszterelnöke.

42 Palotás, 1990.44-45.

43 HERCEGH, 1987. 334.

44 1921. augusztus 14-ig Pécsett kikiáltották a délszláv állam protektorátusa alatt a Baranyai-Bajai Szerb-Magyar Köztársaságot (Pécs-Baranyai Köztársaság). Ez az „állam" összesen nyolc napot ért meg, augusztus 22-én már Horthy Miklós alakulatai tartották ellenőrzésük alatt a várost. Erre nézve: HORNYÁK, 2001.

182