Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)
Tilcsik György: „Az én rózsám vasutas, vasutas, vasutas, hogyha nem sok az utas, rögtön megölel." A vasút, a szabadtéri szex és a házasságtörés összefüggései az 1930-as és az 1940-es években egy celldömölki válóper tükrében
Tilcsik György: A vasút, a szabadtéri szex és a házasságtörés összefiiggései kötelezi a felperest, hogy ugyanezen idő alatt 36 / Harminchat/ pengő házasságvédői dijat dr. Simon József szombathelyi ügyvédnek előlegezzen s a csatolt csekklapon fizessen be az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetnek35 4 /Négy/ pengőt. Kötelezi az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő hónap első napjától kezdve fizessen a felperesnek minden hónap első napján előre esedékes havi 30 /Harminc/ pengő végleges nőtartásdijat. A Ht.36 94. §.-a alapján feljogosítja a felperest, hogy a férje nevét a házasság felbontása után is megtarthatja, egyúttal az iratokat a kir. törvényszék a kiskorú gyermekek nevelése és tartása kérdésében hozandó határozathozatal végett Vas vármegye árvaszékéhez átteszi. Indokok: A házasfelek a csatolt házassági anyakönyvi kivonat szerint Celldömölkön, 1923. évi november hó 29. napján kötöttek házasságot. Házasságukból a csatolt anyakönyvi kivonatok szerint [...]-én a X, [,..]-én pedig Y nevű két gyermek született. A felek utolsó közös lakhelye Celldömölk nagyközség elöljáróságának 397/1942. számú községi bizonyítványa szerint Celldömölk nagyközség volt, a bontóper elbírálására tehát a Pp.37 639. §-a értelmében a szombathelyi kir. törvényszék kizárólag illetékes. Ugyanezen községi bizonyítvány tartalma szerint a peres felek magyar állampolgársága valószínűsítve van. A bíróság a felperes kérelmére 1993/1942. szám alatt 1942. évi május hó 20. napján kelt végzésével meghagyta az alperesnek, hogy a házassági életközösséget záros határidő alatt a felperessel állítsa vissza, az alperes azonban ennek a bírói felhívásnak a keresetlevélhez csatolt Budapesten, 1943. évi május hó 22. napján N. 154/1943. szám alatt kiállított községi bizonyítvány szerint nem tett eleget. A felperes ezért az Ht. 77. §. a./ pontjában meghatározott bontóok alapján kérte a házasság felbontását. Az alperes sem a békéltetési tárgyaláson, sem a személyes meghallgatása végett kitűzött tárgyaláson szabályszerű idézés dacára nem jelent meg és elmaradását nem mentette ki. Erre tekintettel az alperest úgy kellett tekinteni, mint aki azon kereseti tényállítás ellen, hogy a házastársát szádékosan és jogos ok nélkül hagyta el, nem kíván védekezni, ennélfogva a kir. törvényszék tényként állapította meg, hogy a felperest 1937. év december havában szándékosan és jogos ok nélkül hagyta el. Ez a közjegyzői tanúsítvánnyal is igazolt tényállás a Ht. 77. § a./ pontjában meghatározott bontó ok tényálladékát megállapítja, ezért a felek házasságát az idézett törvény tartozott megelőlegezni, ám annak megfizetése végül — hasonlóan a perköltséghez — pervesztes felet terhelte. Ld. „a törvénykezés egyszerűsítéséről" kiadott 1930:XXXIV. törvénycikk 55. §-át. MTT, 1930. 491. 35 Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet felállítását az 1908:XL. törvénycikk rendelte el, majd az intézet tevékenységét több — így az 1914:LII., az 1925:XX. és az 1928:XI. — törvénycikk módosította. MTT, 1908. 914-942. p.; MTT, 1914. 530-535.; MTT, 1925. 120-121.; MTT, 1928. 297- 299. 36 Ht. = házassági törvény. Ld. a 33. számú jegyzetet. 37 Pp. = polgári perrendtartás, amelyet az 1911:1. törvénycikk — „a polgári perrendtartásról"- tartalmazott. MTT, 1911. 3-290. 169
