Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)
Lovas Gyula: 125 éves a Bécs-Győr vasútvonal
Lovas Gyula: 125 éves a Bécs-Győr vasútvonal vezeti el, de nem vásárolja meg a városi területeket. Hetekig tartó vita után 1854. május 22-én a városi közgyűlés elé került az ügy. A polgármester, ki befolyásolni akarta a szavazókat, a szavazás előtt figyelmeztetett a város nehéz pénzügyi helyzetére. Ennek ellenére három szavazat ellenében a tanács egésze „a pályaudvarhoz kívántató 16 000 négyszögöl kiterjedésű helynek ingyeni átengedését szavazta meg." Ebből 10 000 négyszögöl az állomás, 6000 négyszögöl a városi szántókból a „mozdonyok épületeihez szükségesek". Végül is megegyezés született a város és a vasúttársaság között. A vasúttársaság ingyen megkapta az állomáshoz szükséges területet, a 6000 négyszögölet pedig méltányos áron megvásárolta a várostól. 1854 legelején a vasút jelentős mennyiségű tölgyfarönköt vásárolt a vasúttársaság magyaróvári erdejében. A vásárlást a Bruck állomáson működő szakaszmérnökség intézte. Márciusra Bruckban új szervezetet hoztak létre a meginduló építés irányítására II. Sektion der k. k. priv. Wien-Raaber Eisenbahn. Bruck an der Leitha hivatali címmel. Miután a múlt évi előzetes bejárás után a mérnökök már elvégezték az ahhoz még szükséges munkát, 1854. március 27-én Péchy helytartósági tanácsos elnökletével megtartották a vonal közigazgatási bejárását. Levélben kezdődött a munka. Júniusban a mérnökök már a pontos vonalvezetést tűzték ki a pályavonalon. Lenz földmérő mérnök és Anton Rátay segédmérnök végezte a munkát. Szeptemberben már pontosan kicövekelték a szükséges földterületek határait az egész vonalhosszon Győrig. Felhívták az érdekelt földtulajdonosokat, hogy a kisajátítandó földterületeket már ne műveljék meg. Ekkorra már százával érkeztek Moson megye területére a földmunkák vállalkozóinak szerződtetett munkásai. Helyi munkaerőt a földmunkáknál nem alkalmaztak. 1854 őszén már számottevő földmunkák folytak a mosoni területeken, a megyei hatóság számos földomlásról értesült, amelyek munkásokat temettek el, ezek megvizsgálására küldte ki a szolgabírókat. 1854 novemberében Abda, Öttevény, Börcs községek területén is megegyeztek a kisajátítandó területek tulajdonosaival a vasútiak. Erre Győrben 1855 áprilisában került sor. így itt is megindulhattak a földmunkák. A Divatcsarnok 1855. április 25-én rövid hírben számolt be a tavasszal újra induló vasútépítésről: „A Bécs-győri vasút építése erélyesen fog folytattatni. Ott 3-4000 munkás és 200 fuvar nyerhet alkalmazást." Az 1854-ben már a vasútépítésen dolgozott munkások a munkák kényszerű téli szüneteltetése idején nem utaztak vissza hazájukba, hanem igyekeztek valahol meghúzódva megvárni a tavaszt, a munkák újrakezdését. Ezek között 1854- 1855 telén több tífuszos megbetegedés hírére kiküldte orvosát a vasútépítésnél dolgozott munkások helyzetének megvizsgálására. A megyei orvos, dr. Ignatz Poliak megállapította 1855. április 7-én kelt jelentésében, hogy a helyi polgári lakosság körében csak szórványos tífuszos megbetegedés fordul elő, azt a vasútnál dolgozó munkások hurcolták be. Jelentése a munkások nyomoráról megrázó képet ad: „... és hogy ilyen a vasúti munkások között éppen kórházunkban 113
