Katona Csaba: „Azért én önnek sem igent, sem nemet nem mondtam.” Válogatás Slachta Etelka és Szekrényessy József leveleiből. 5. kötet (Győr, 2008)

III. „Egy polgár vallomásai"

Mélyen tisztelt Etelka! Becses levelében ezeket olvasom, szóról szóra: „Ked­ves barátom! Hiába törekszem másra fordítni figyelmem — mindig és mindig csak arra térnek vissza gondolatim, mi elmémet egyedül elfoglalja. Egyet ütött már et cetera, et cetera." Én nyilvánítám, hogy én önt soha sem akarom félreér­teni, sőt inkább a kétes kitételeknél, minő a fentebbi, mivel magamnak hízelegni nem akarok, Ön bővebb felvilágosítását kikérni bátor leszek. Más ízben is mon­dám és írám is, hogy én tökéletesen meg vagyok győződve afelől, miszerint ön sokak előtt feltűnt már. De nem is ok nélkül, és az a szócska, „más", nagyon általános, aki azt magának merészleni ruházni, az jól fontolja meg, mit tesz, mi­vel könnyen árnyékot foghatna valódiság helyett. Én pedig, ki önt oly kevéssé ismerem és ön által még kevésbé ismertetem, a fentebbiek magyarázgatásába bebocsátkozni is nagyon megfontolom és inkább felvilágosításért esedezem. Önnek szép szándéka ismét Pestre lakni jönni, bárcsak hova hamarább teljesü­lésben menne. Mi önre nézve is célszerű volna, könnyebben felejtetné a hely változata szomorú esetét, nem emlékeztetné minden önt vissza oly gyakran veszteségére, sok szenvedett pillanatai után kissé több nyugalma volna és a na­gyobb város zaja szétoszlatná belfájdalmait. Ily esetben legcélszerűbb volna ugyan az utazás és ha útitársnémnak fogadhatnám, mily kedves volna az uta­zás, mily sokat tanulnék ön figyelmeztetése által, melyek most tán figyelmemet elmulasztják. A bölcsek azon példabeszédet találták ki: „Mi elhalászta tik, még nincs elvégezve." És én mint református ember, inkább hivatkozhatom a sors nagy könyvére, mint ön. Szerettem volna jelen lenni Körmöczy professzor úrral a vallás és vallásosságróli szóváltogatásukon, e tárgyban egy időben a gőzösön való utaztomban Pestről Gönyűig218 disputáltam több igen értelmes lelki atyák­kal, kik között még Albach Szaniszló219 is volt. Nagyon helyeslem feltalálását levele címzete iránt, én a megírott cím alatt mindennap tudakozoltatom a postán levél után. Észrevétele áll, sok kandi em­ber van, ki meggondolás nélkül is a legvakmerőbb ítéletet ki merészeli mondani, és talál is pártolókra, kivált kisebb városokban, hol kevés anyag van, miről vagy kikkel okosan társalogni lehetne, hacsak új váltótörvényszékek nem alakíttat­nak. Jó éjszakát kedves barátném, mélyen tisztelt Etelka! Álmodjék édesen! Augusztus, 26., 1841. Mielőtt levelem postára küldeném, önnek tudtára kí­vántam adni, hogy megyei úti levelemmel egy fél óra múlva Budára megyek a nagyméltóságú Helytartótanácshoz, kormányszéki úti levelet nyerendő. Két, de nem oly superbe sárgáim ablakom előtt várakoznak már reám, hogy ön tudja ezt is, én a két sárgát csak 440 pengőforinton önmagam vettem, önkeresményemen és nem örökség útján, ugyanazért énnekem többet érők, mint 4000 pengőforin­tért más által adattak. 218 Gönyű, község Győr vármegyében. 219 Albach Szaniszló (Stanislaus) (1795-1853), ferences szerzetes, rendkívül népszerű hitszónok. 95

Next

/
Oldalképek
Tartalom