Katona Csaba: „Azért én önnek sem igent, sem nemet nem mondtam.” Válogatás Slachta Etelka és Szekrényessy József leveleiből. 5. kötet (Győr, 2008)

I. Előjáték

Slachta Etelka levele Baumgarten Mária bárónőhöz1

Balatonfiired, 1841. augusztus 3.

1.

Kedves Marim!

Mit az egész áldott rokonságnak tudni kell, németül megírtam, de mi köztünk marad, azt magyarul közlöm. Szegény anyám, igaz, beteg most, de én mindamellett el nem unom magam; részint a sétán lakván, az ablakra nézek le, s azon még csak néhány szép és fess fiatalember, ki még itt van, nem szűnik fel-fel pislogni, s reggeltől estig ablakparádét2 csinálni; részint az elmúlt kellemes, kedves napok emléke derít fel engem.

Tudja Isten, volt elég szép leány itt, de egyiknek sem annyi udvarlója, mint nekem.

Tudod, én csak az elit ifjúságot számolom elő: báró Schmerzing,3 Balla,4 Babory,5 Szekrényessy,6 Frohmann,7 Rónay Móric,8 Rónay Lajos,9 Kupricz,10 Szunyogh,11 báró Bizay,12 Goth,13 Csetke.14 Ezek mind nekem udvaroltak, s az

1 Baumgarten Mária bárónő, később Pikéty (Pighetti) Károlyné (1817-1853), Etelka unokatestvére és bizalmas barátnője. Édesanyja, Hauer Johanna bárónő és Etelka édesanyja, Hauer Teréz bárónő testvérek voltak.

2 Ablakparádénak azt nevezték, amikor valamelyik hölgy ablaka alatt/ előtt többször is látványosan tisztelegve elvonult a hölgynek hőkölni kívánó férfi.

3 Schmerzing Tádé báró, kancelláriai fogalmazó Felsőörsről, 1861-ben Nyitra vármegye országgyűlési képviselője. 1841 nyarán ezredes édesapjával nyaralt Füreden. A fürdővendégek azonosításában az 1841. évi nyomtatott teljes fürdőlistának a balatonfüredi Városi Helytörténeti Gyűjteményben őrzött másolata nyújtott nagy segítséget.

4 Balla Endre, Pest vármegyei aljegyzője Pestről.

5 Babory Kálmán Pestről.

6 Szekrényessy József (1811-1877), pesti ügyvéd, Széchenyi István gróf korábbi joggyakomoka, a Nemzeti Kaszinó és a Pesti Lovaregylet titkára, Etelka későbbi férje. Bár mint később kiderült, Szekrényessy már korábban is kapcsolatba került a lánnyal évekkel korábban, de igazából Füreden ismerkedtek meg 1841 nyarán. Erre nézve ld. lentebb Szekrényessy egyik levelét! Személyére, valamint a Szekrényessy családra nézve bőséges adatokat hoz: Szekrényessy Attila: Egy borsodi udvarház története. Edelény, 2006.

7 Frohmann Alajos Budáról.

8 Rónay Móric, 1848-ban Torontál vármegye alispánja.

9 Rónay Lajos, 1861-ben Torontál vármegye képviselője az országgyűlésen, előbbi testvére.

10 Kupricz Imre (1812-1886), veszprémi ügyvéd, vármegyei lajstromozó, majd járási szolgabíró, 1849-ben Veszprém vármegye kormánybiztosa, 1861-ben ismét országgyűlési képviselő.

11 Szunyogh József, királyi táblai hites jegyző Pestről.

12 Bizay Mihály, a „nemzet bárója". Évtizedeken át a nyarait Füreden töltő „népszórakoztató"

ripacs, aki feltűnő külsejével, „elmés" bemondásaival, színházi közönségtoborzásával stb. szórakoztatta a fürdővendégeket, emellett pedig szinte bizonyosan illegális szerencsejátékokkal és kerítéssel is foglalkozott. A 19. századi Balatonfüred talán legismertebb alakja. Személyére nézve: KÓHN DÁVID: A nemzet bárója (Visszaemlékezés Bizay Györgyre [sic!]. UŐ: Az élet alkonyán. Visszaemlékezések. Gyula, 1937. 219-224.; KATONA Csaba: A „nemzet bárója", aki már életében legenda lett. Homo ludens I. Fel. szerk.: Bana JÓZSEF. Győr, 2002. (Győri Tanulmányok, 26.) 35- 46.

41