Katona Csaba: „Azért én önnek sem igent, sem nemet nem mondtam.” Válogatás Slachta Etelka és Szekrényessy József leveleiből. 5. kötet (Győr, 2008)

Bevezető (Katona Csaba)

zárta le."18 Maga a birtok voltaképpen a kialakuló Újpest akkori centrumában, a későbbi télikikötő mellett feküdt, az egykori Pestisziget (ma Népsziget) északi csúcsával egyvonalban. Az északabbról lehúzódó, nagykiterjedésű megyeri szőlők elkeskenyedő ék alakban épp idáig, a Szekrényessy család villájáig értek le. Pontosan ezen terület képezett határvonalat a szőlő és az azon túl megjelenő egyéb kultúrnövények között. Ebből adódóan a Szekrényessyföldek északi szeglete mint szőlőskert funkcionált, míg déli és keleti része adott helyet egyéb gyümölcskultúrák, valamint a híres díszparknak. A mai Károlyi István utcának Baross utcán túlnyúló része ekkor még nem létezett, helyén kezdetben az ún. „Szekrényessy-rét" ősromantikus területe feküdt.

A Szekrényessy birtok és kúria említése szerepel a község legelső, 1850. december 9-i határleírásában is: „Újpest határa kezdődik nyugat felől a Duna bal partján a Váczra vezető országút mellett felállított Pest városi határkőnél, honnan a nevezett folyó bal partján fel Vácz felé egészen a Spitzer-féle ház szegletéig egyenes irányban, mintegy 498 lépésnyi távolságra meghajlik a vonal s innen tovább úgy 178 lépésnyire végződik a Morigia Vincze-féle ház szegletével összeütköző káposztás-megyeri puszta szántóföldjeinél. Innen jobbra felkanyarodva a káposztásmegyeri szőlőkerteknek árkáig 75 lépésnyi egyenes vonalon keresztül tör. A Pest Váczi országút és a szőlőkertek közös árka partján van leásva Újpest részéről, mintegy határt mutató faoszlop, melyen felül egy fekete táblácskán e szavak: Újpest, Pest megye olvashatók. Ezen oszloptól a mondott szőlő és országút ár mellett 142 lépésnyi távolságra, a Schlossberger-féle háztelek szegleténél fel keletnek vezet úgy 68 lépésnyi egyenes vonal egész káposztásmegyeri pusztához tartozó Szekrényessy-féle szőlőkertben fekvő nyári lakig. Itt ismét meghajlik a vonal egészen délnek."19

Etelkáék kocsija tehát a Váci úton, mindenféle kitérő nélkül, egészen a belvárostól szabadon futhatott Megyerre, ahol az or-18 Újpest története. Szerk.: BOKOR LÁSZLÓ. Bp., 1969. 44. Itt kell figyelmeztetnünk azon tényre, miszerint a leírásban szereplő „Megyerre vezető út" nem azonos a mai Megyeri úttal, hanem az egykori szekérútra, a jelenlegi Baross utcára utal.

19 Újpest története, i. m. 46.

28