Katona Csaba: „Azért én önnek sem igent, sem nemet nem mondtam.” Válogatás Slachta Etelka és Szekrényessy József leveleiből. 5. kötet (Győr, 2008)

III. „Egy polgár vallomásai"

emlékezhető, csak ön, szeretett Etelkám, jó barátnéi és ismerőseivel táncolnék, maga a tánc mint tánc nem érdekelvén. De most már jó éjszakát önnek, kedvesem! Meglehetősen későcske az idő, én kívánom, hogy ön nyugodtabban aludjék, mint én. Péntek, január 21-én. Mint levelemben említém, egyik jó barátom vőlegény lévén, estélyem alkalmával én emelék poharat érette. Kívánatom sikerült is, ő e napokban hozá haza menyasszonyát Bécsből. Az út a lehető legrosszabb volt, mint állítá Alsó-Ausztriában, kocsija elébe postalovai mellé még előfogatot is kelle használnia. Ötödnapjára érkezhettek meg Bécsből Pestre, jóllehet az isme­retes, gyors parasztokat használták. Előttük az idő zordonsága nem nyomott semmit, kívánom, hogy az élet minden bajával ily szilárdul vívjanak meg! Steinbach Lóri barátnéja, újév napján látogatóban náluk lévén, említé, hogy ön íra neki egy kedves, hosszú levelet utazásáról és levelében rólam is, hogy önt keresztülutaztamban meglátogattam, említést tőn. Örvendtem észrevevésén, hogy tisztelt barátnéjával nem közié viszonyunkat és így tudtommal még semmi részről sejdítés. Az utak rossz karbani léte miatt postáink oly rendetlenek, mihez hasonlót alig gondolhatni. Ön becses válaszát csak folyó hó 19-én vettem, ma egy Nagy­váradról jött levelem 15 napig masírozott! Örvendek, hogy az olasz nyelv megtanulásában ön oly nagy örömmel fog­lalkozik, első találkozásunkkor már olasz nyelven szóland hozzám. De én tö­mérdek dolgaim és foglalatosságaim miatt nem vehetek annyi időt, és nem for­díthatok annyi szorgalmat nyelvek tanulására, mit ön. Ha pedig magányomba vonulva tanulni akarok, mindig más és más tárgy foglalja el figyelmem és esz­méim, mihez még azon lelki nyugtalanságom is járul, hogy ön, kedvesem, gyen­gélkedik. Az istenért, vigyázzon egészségére, és levelem vettével tudósítson azonnal, hogylétéről! Én tegnap és azelőtt is nézettem a postán levele után, és minthogy nem jött levél, azon hiedelemmel kecsegtetem magam, hogy ön job­ban van, kérem, és igenis kérem önt, szerettettem, tartsa ön szorosan magát or­vosa rendeletéhez, ily változékony időszakban vigyázzon kimenetelekor, hogy valamely meghűtés által önt nagyobb baj ne érje. Ha Bécsbe találnék felutazni, aligha állhatom meg, miszerint bármily szín és ürügy alatt is Sopronnak ne ve­gyem utamat, hisz ott van éltem reménye! Majd akkor, ahelyett hogy hossza­­dalmasan írnék, szóval és személyesen értekezhetek az én tisztelve szeretett Etelkámmal. Idezárva küldöm a jurista bálból táncosnéknak osztogatni szokott emlék­könyvecskét és táncrendet, itt a magyar nyelv a divatos, nem az affektált francia! Kérem önt, válaszát utalja legényem hitese neve alatt: Madamaiselle Elisabethe de Huzicskay (tegyük nemessé), éspedig küldje recommandirt:313 Josephplatz No. 161, lster stock.314 Könnyen megtörténhetik, hogy vagy ott vagy itt a kíváncsi 313 Visszairányítva (német). 314 Bécs, Josephplatz 161. szám, első emelet. 124

Next

/
Oldalképek
Tartalom