Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr vármegye közigazgatása és tisztikara a XVII. században
Győr vármegye közigazgatása és tisztikara ősökkel másodgenerációs nemesként 4, első generációsként ugyancsak 4 fő került az alispáni székbe. (Dallos, Szeghy, Farkas, Király — Szilágyi, Benkovith, Tarczy, Csepellényi).43 Az első csoportban a Pokyak és a Szapáryak számítottak a középnemesek közé, a felpéci Vinczék legfeljebb egy nemesi kúriával és néhány jobbágy telekkel rendelkeztek. A többiek katonai vagy hivatali szolgálattal, házassággal jutottak szerényebb vagyonhoz, de volt nem egy olyan is (Benkovith, Csepellényi, Király), aki győri házán és néhány szőlőn kívül mást nem mondhatott magáénak. Alispánná történt megválasztása előtt valamely magán vagy hivatali szolgálatban állt 4 fő (Vincze, Szilágyi, Jagachich, Farkas), kamarai tisztviselő volt 2 fő (Farkas, Király), katonáskodott 3 fő (Siey, Jagachich, Fiáth), megyei, városi, ill. káptalani jegyzőként is működött 4 fő (Farkas, Tarczy, Csepellényi, Fiáth). Mint látható, egy-egy ember több minőségben is előfordult, aszerint, hogy pályája miként alakult. Siey János volt katona és ügyvéd, Jagachich Péter püspöki kamarás és katona, Farkas András városi jegyző, nádori titkár, majd harmincados, Fiáth János városi jegyző, hajdú tiszt. Ketten alispán- ságuk idején sem tették le harmincadosi hivatalukat.43® Iskolázottságukról azt tudjuk, hogy Vincze Balázst rendszeresen, Grebechy Gáspárt némelykor „deák" címmel illették. Siey János éveken át ügyvédeske- dett, tehát bizonyára iskolázott ember volt. Az 1623-ban alapított győri jezsuita gimnázium anyakönyvei alapján kimutatható, hogy az iskola teljes évfolyamait négyen (Farkas, Tarczy, Csepellényi, Király) látogatták. Nem lehet kétségünk, hogy Fiáth János, mint városi jegyző szintén rendelkezett jogi alapismeretekkel.44 Ami a kisebb megyei tisztségekben való tevékenységet illeti, szolgabíró, ill. alszolgabíró 3, megyei esküdt pedig 7 személy volt. Utóbbiak között a 3 későbbi szolgabírót is ott találjuk. Városbírónak Dallos Jánost és Benkovith Pétert választották meg alispánsága előtt. Ismereteink szerint Dallos János egy, Jagachich Péter három, Szapáry András egy, Szeghy János ugyancsak egy alkalommal jelölt volt már az alispáni tisztségre. Ha külön-külön is szemügyre vesszük az egyes személyeket, lehetőségünk nyílik családi és vagyoni helyzetük alaposabb megismerésére. Mindkettő tanulságos. 43 A nemesség eredetére vonatkozó adatok megállapításánál Csánki Dezső munkáját használtam: Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. Bp., 1890-1913. III. köt. 535. (Győr) és 264. (Veszprém). Továbbá az alábbi munkákat: NAGY IVÁN: Magyarország családai címeresekkel és nemzedékrendi táblákkal. I-XII. köt (Pest, 1857-1868); KEMPELEN BÉLA: Magyar nemes családok. I-X. köt. Bp., 1911-1931. Meg kell jegyeznem, hogy a cikkben tárgyalt családok jelentős része nem szerepel Nagy és Kempelen összeállításában. 438 A vármegyei és városi jegyzőkönyvek adatai alapján. 44 Az anyakönyvek eredeti kötetei a pannonhalmi Szent Benedek rendi főapátság levéltárában található. Ezúton fejezem ki baráti köszönetem Csóka Gáspár OSB úrnak, hogy a kötetek felkutatásában és hozzáférhetővé tételében segítségemre volt. Minden, az iskolai végzettséggel kapcsolatos adat e forrásból származik. Az anyakönyvek alapján a névsorok egy részét kiadta: Acsay Ferenc: A győri kath. főgimnázium története, 1626-1900. Győr, 1901.104-114. 175
