Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Magyar diákok a bécsi tartományi iskolában a 16. század második felében
Gecsényi Lajos tás színvonala és feltételei időszakonként kívánnivalót hagytak maguk után, vagy a tanultak felhasználására odahaza kevés lehetőség nyílt. A korántsem bővelkedő családtörténeti irodalom tükrében (döntően Nagy Iván műve alapján) szemügyre véve az egyes tanulókat, néhány következtetést vonhatunk le társadalmi hovatartozásukra, lakóhelyükre vonatkozóan. A legelőkelőbbek kétségkívül a nevelőjükkel (cum paedagogo) vagy szolgájukkal érkező bedeghi Nyáry Pál, alsólindvai Bánffy János és Patochy György voltak. Nyáry apja a Szolnok várának feladásával ismertté vált Nyáry Lőrinc kapitány, honti főispán. Idősebb testvére, Nyáry István királyi asztal- nok, császári követ a török portán.19 Bánffy János személyében az 1584-ben elhunyt Bánffy László királyi főlovászmester fiát véljük azonosíthatónak.20 Patochy György bizonyára Patochy Ferencnek, a gyulai királyi uradalom egykori zálogbirtokosának, Izabella királyné tanácsosának rokona volt. Életkori adatai és iskolalátogatási idejének ismerete hiányában nem tudjuk őt teljességgel azonosítani a Bethlen Farkas Erdély történetében szereplő Patochy Györggyel, noha erre számos jel utal. Bethlen leírása szerint Patochy Békés Gáspár oldalán részt vett a kerelőszentpáli csatában (1575. július), az ütközetben elfogták s Báthory István bíróság elé állíttatta. Később Mágóchy Gáspár közbenjárására megkegyelmezett neki. Nővérét — az adat ugyancsak Bethlentől származik — a Bekes-párt egyik vezetője, Csáky Pál vette feleségül. Tény, hogy Patochy az ütközet idején fiatalember volt, mert Bethlen „Georgius Patochy insignis adolescens" megjelöléssel említi.21 Patochy mellett Földváry Miklós, Gyulaffy Lestár és Imreffy János a tagjai annak az erdélyi csoportnak, melynek rokonsága, szülei a királyi Magyarországon éltek, s maguk is onnan kerültek a Királyhágón túlra. Földváry Miklós apja, István 1561-ben Arad és Külső-Szolnok megyei birtokok tulajdonosa, Arad megye dikátora, korábban Losonczi István temesvári kapitány titkára. 1571 nyarán Békés Gáspár őt küldte a bécsi udvarba a Báthory elleni fellépésről tárgyalni, s követi tevékenységét éveken keresztül ellátta. Tekintve, hogy az ifjú Földváryt 1571. november 18-án regisztrálták először a kollégiumban, bizonyos, hogy ő is apjával érkezett. Az egybeesés a Patochy szolgájaként beiratkozott Gernyeszeghi Ádám feltűnésével azt valószínűsítheti, hogy e két utóbbi is Földváry társaságában jött Bécsbe.22 19 NAGY IVÁN: Magyarország nemes családai cztmerekkel és nemzedékrendi táblázatokkal. Bp., 1989. Reprint. VIII. köt. 185-186. Nyáry Istvánra: ÖStA HKA NOHA RN 286/3. 1365/b-c. és Takáts SÁNDOR: Bedeghi Nyáry István követsége. Uő: Régi idők, régi emberek. H. n., é. n. 98-99. 20 Nagy I.: i. m. I. köt. 157. 21 Uo. IX. köt. 154. és Bethlen, WOLFGANG!, de: Historia de rebus Transsylvanirís. Tom. II. Cibinii, 1782. 322. és 383. 22 Nagy I: i. m. IV. köt. 232.; MAKSAY Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a XVI. század közepén. Bp., 1990.1. köt. 109.; 1571. évi bécsi útját illetően ld.: ÖStA HHStA Hun. Fasc. 97. Konv. II. 170. További ott tartózkodására: BETHLEN, W.: i. m. 261-269., illetve Erdélyi országgyűlési emlékek. Szerk.: SZILÁGYI SÁNDOR. II. köt. 1556. szeptember-1576. január. Bp., 1876. 425. Báthory István a Békés párti urak elleni ítéletben „Stephanus litteratus Földvári servitor et continuus orator suus [...] 248
