Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)

Győri céhek a XVI. század második és a XVII. század első felében

Gecsényi Lajos rozott szankciókat rögzítettek a nyersanyagok eladására és vételére vonatkozó szabályok megsértői ellen. A pajzsgyártók érdekei védelmében elrendelt marha- és lóbőrvásárlási tilalmat a céhlevél egyedül a szíjgyártókra és a vargákra nézve oldotta fel. A kereskedőktől vagy mészárosoktól bőrt vásárló személyt viszont a szíjgyártók javára, az áru teljes elkobzása fenyegette. A céh az új mester felvételét a mesterremek elkészítéséhez, majd az összehí­vott mesterek számára adandó tisztes ebédhez és az egy icce bort kitevő „köszö­nöm pohárhoz" kötötte. Ezen felül a céhládába 2 forintot kellett fizetni. Egy éven belül kötelező volt megházasodnia, esküvője napján a mestereket újabb ebéden vendégül látnia és 2 forintot adni a céhládába. A mester fia, ha apjánál tanult, akkor fele, ha idegennél tanult, akkor teljes fizetséggel tartozott. A pénzbeni bevételeket szociális célokra (betegek ápoltatása, egyedül álló meste­rek temetése stb.) fordították. A szabók az új mestertől tanulólevelet és származási bizonyítványt kértek. Fizetnie kellett felvételkor 2 forintot, 4 font viaszt és a mesterebédhez 7 tál ételt és elegendő bort kellett biztosítania. A szűcsök privilégiumait nem ismerjük. Önálló céhük képviseletében 1576- ban négy mester (Szanyi Szűcs István, Czudor Szűcs György, Kőrösvárhelyi Szűcs István és Janchyavich Szűcs János) eladta közös szőlejüket.14 A mészárosok rendtartása ugyancsak részletes (17 pontba foglalt) összeállí­tás 1581-ből.15 Maga a szabályzat csonkán (a 7. ponttól) maradt ránk, ám más forrásból tudjuk, hogy 1580 márciusában a káptalan és Győr város tanácsa kéré­sére a pozsonyi mészároscéh bocsátotta az itteniek rendelkezésére saját céhleve­lét, a „nagy tűzben" (1567) elpusztult pótlására.16 A szöveg alapján bizonyos azonban, hogy a káptalan a pozsonyi „mintát" nem egyszerűen átírta, hanem konkrétan a győri mészárosokra alkalmazta. Szándékosan használtuk az előbbiekben a „rendtartás" fogalmát a mészáro­sok céhlevelére.17 A szakma sajátosságaiból (a feldolgozandó termék vásárlásá­nak tőkeigényessége, az erőteljes konkurencia, az iparűzést meghatározó objek­tív körülmények szerepe) adódóan itt nemcsak ipari, de kereskedelmi, sőt egyes esetekben „hatósági" jellegű intézkedéseket is írásba kellett foglalni. Ez szükség­szerűen következett a húsellátás zavartalan biztosításával összefüggő követel­ményekből. A kereskedelmi vonatkozások hangsúlyozását véljük kicsendülni a céh itt használt latin „consortium" szinonimájából is. 1581-ben Győrött a mészá­rosok már a nyugati marhahajtási útvonalak áthelyeződése következtében meg­nőtt marhakereskedelem szervezői, a végvári húsellátás letéteményesei. Éppen ez utóbbi terén szerzett tapasztalataik tették lehetővé számukra a nagyobb koc­kázatvállalást. Közülük néhányan ezekben az években a kereskedelmi tevékeny­14 Uo. 3. köt. 322. 15 Uo. 4. köt. 1. A kötet első lapja (lapjai) hiányoznak, is AMB PVL Missiles. No. 7884., 7885., 7887. 17 „Rendtartást" adott ki a városi mészárosok számára 1582-ben Magyaróvár mezővárosa is. 96

Next

/
Oldalképek
Tartalom