Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Gazdasági és társadalmi változások Győrött a 16-17. század fordulóján
Gazdasági és társadalmi változások Győrött 390 forint, 190 tallér értékűek voltak. Ingatlanát a háza, egy csanaki szőleje és szérűskertjei jelentették.49 Az 1617-ben meghalt Nicklis Mészáros György vagyona 42 szarvasmarha, 4 ló, 200 akó bor, egy 740 fi értékű ház és 1600 forint készpénz volt. A kereskedők — az utak bizonytalanságából és az állatok elhullásából adódó kockázat csökkentése, a vámterhek megosztása, a tőkeerő növelése, az áru- szállítás feltételeinek megteremtése (hajtők, kísérők, kocsik biztosítása) érdekében — gyakorta társultak rövidebb vagy hosszabb időre egymással ún. társaságokba, kompániákba. Általában alkalmi, egy vagy két esetre szóló csoportosulások voltak ezek, amelyekben a résztvevők által befektetett tőke nagysága esetről esetre változott. Közös volt a nyereség, és a veszteség is egyformán sújtott mindenkit. Többször előfordult, hogy a társaság az egyik árucikken szerzett hasznot azonnal más áruba fektette. A kiragadott adatok érzékeltetik a társasági tevékenység sokrétűségét. 1606-ban Vincze Lukács társával borral, 1609-ben Latos Mihály két társával juhokkal, 1610-ben Szalai György két társával sertésekkel, majd borral, 1624-ben Söjtöri Márton egy társával ökrökkel, majd borral, Torkos István 3 társával bőrökkel, tolnai János deák 4 társával ökrökkel kereskedett. Szabó Miklósnak az ökörkereskedésben 400 forintja, a borkereskedésben 156 forintja; Szalai Györgynek sertésekben 120, borban 1000 forintja, Torkos Istvánnak bőrkereskedésben 350 ezüsttallérja volt. Söjtöri Márton és Nagy Simon egy pár ökör bécsi felhajtására társultak 16 forinttal, a nagykereskedő Beccaria Virgil viszont 3000 forinton felüli összeggel vett részt bőrkereskedésben.50 Szalai György hat hónapon át kereskedett Tolna Jánossal, Mészáros Ambrussal és Szűcs Ferenccel, sertésekkel. A hasznot nem osztották el, hanem bort vettek rajta. Az előbb említett Söjtöri és társa a hasznon ugyancsak bort vásároltak. A haszon mellett nem egy esetben a veszteséget kellett közösen viselni. 1613-ban a városi ítélőszék elutasította a társasága ügyeiben eljárt s eközben meggyilkolt Marton György társainak keresetét Marton rokonai ellen, mondván: ha Marton fogságba került volna, akkor társainak kellett volna kiváltam, hogy meghalt, így is közös a veszteség. Vámos Gáspár 1627-ben Ováron 4 társával 16 ökröt vett. Bécsbe ő maga hajtotta fel az állatokat, ott eladta valamennyit, de pénzét a tolvajok ellopták. A 150 tallér kárt közösen viselte társaival.51 Ha egy- egy alkalommal valamelyik társ fizetésképtelenné vált, akkor ingatlana vagy más áruja lett a fedezet. Pelkó Gáspár kereskedő 1604-ben „a rossz kereskedés és a forgandó szerencse miatt" nem tudott fizetni, s így városi kőháza átengedésére kényszerült. 1605 körül Hadricius János megyei nótáriusnak kellett 400 forint fejében házát átadni Simberger Györgynek. A társaságok működése alapvetően jellemezte a kereskedelmi tevékenységet, s bár a haszonra törekvés, az árak felhajtása miatt az uralkodók ismételten 49 Uo. Felvallási jegyzőkönyvek. 6. köt. 458. 50 GyMJVL GyVL Tanácsülési és Ítélkezési jegyzőkönyvek. 1., 4. és 6. köt. passim. 51 GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 6. köt. 220.; GyMJVL GyVL Tanácsülési és ítélkezési jegyzőkönyvek. 5. köt. 79. és 1. köt. 199. 83
