Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Gazdasági és társadalmi változások Győrött a 16-17. század fordulóján
Gecsényi Lajos több, mészáros mesterségbeli családhoz. Torkos János, a család hallgatólagos feje, Mészáros Péter egykori bíró leányát, Annát; Torkos András, akit kifejezetten „marhakereskedőként" említenek, Kapra Balázs mészáros leányát, Agáthát vette feleségül. Kapra Balázs 1589-1590-ben, Dallos Pál 1582-1583-ban, 1590-1591-ben, Torkos János 1588-1589-ben, 1591-1592-ben töltötte be a városbírói tisztséget. Dal- lost egyébként ugyancsak 1588-ban mondják először nemesnek, mint a tényői puszta egyik zálogbirtokosát. A gazdasági élet kiterjedése és fellendülése nyomán a vagyont és nemességet szerzett kereskedőcsaládok fokozatosan felzárkóztak ahhoz a néhány polgárfamíliához, amelyek a század folyamán vezető szerepet játszottak a város életében. Utóbbiak már a század '50-es éveiben a nemesi cím birtokosai, a városi és megyei közélet szereplői; vagyonukat nemcsak városi ingatlanok, de nemesi kúriák, jobbágytelkek jelzik. Házasságuk révén több szállal kötődtek a különböző kisnemesi családokhoz. Reprezentánsaik a Szarka és a rokon Szerecseni Szeghy családok. Szarka Izsák deák (többszörös városbíró, káptalani ispán) felesége Andalfalvi Anda Erzsébet. Leányukat, Annát az a Szerecseni Szeghy Ambrus deák vette feleségül, akinek apja és nagybátyja még jobbágyivadékként került a megyebeli Szerecsen faluból Győrbe. A nagybáty, Sixtus, kanonok és püspöki udvarbíró. Ambrus deák városi bíró (1575), megyei adószedő (1579).29 Vagyoni helyzetére enged következtetni egy kezességvállalási ügy 1590-ből. Nemes Huszka Kálmán győri kereskedő üzleti tevékenysége során 9000 Ft erejéig adós maradt Lauzer János pozsonyi polgárnak. Strasser Ágoston harmincados, Elias Mayer katonai élelmezési felügyelő és Szeghy Ambrus álltak érte jót, majd amikor Huszka nem tudott fizetni, kiegyenlítették helyette a tartozás egy részét.30 A másik Szarka leány, Veronika, előbb Kalmár Herceg Lénárt kereskedő, majd Felpéczi Vincze Balázs, a megye török idők utáni első alispánja felesége.31 A 16. század utolsó negyedében végbement változások, átalakulások összetevőinek csupán csekély részét ismerjük. Mégis az elemezhető adatok alapján több mint valószínűnek véljük, hogy a 17. század virágzó kereskedelmi központjának alapjai ezekben az évtizedekben jöttek létre. Ekkor dőlt el véglegesen, hogy a hódoltságból érkező mezőgazdasági termékek gyűjtőhelye és továbbítója — valamint a nyugati eredetű iparcikkek elosztója — Győr lesz. Egyúttal megteremtődtek a funkciók ellátásának alapfeltételei — mindenekelőtt az ütőképes kereskedőréteg kialakulása. 29 Uo. Felvallási jegyzőkönyvek és GyMSM GyL GyVmL Győr vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei. 30 GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 5. köt. 48-50. 31 Uo. 6. köt. 403. 78
