Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr megye gazdasági-társadalmi helyzetének néhány kérdése a XVII-XVIII. század fordulóján
Győr megye gazdasági-társadalmi helyzete III. A XVIII. század első évtizedeiben a Győr vármegye földjét és gazdaságát leíró hivatalos iratok, továbbá Bél Mátyás híres történetföldrajzi ismertetése egyöntetűen hangsúlyozták az árvizek, belvizek óriási pusztításait, a homokos földek terméketlenségét.52 A két Duna, a Rába, Rábca, Pándzsa mellett a három ún. Bakony-folyás és a dombokról lezúduló esővíz elöntései, a Szigetközben uralkodó ködök jellemezték a megye területét. A természeti tényezőkkel összefüggésben az 1715. évi országos összeírás készítői a szántóföldek minősítésénél 65 település közül csak kettő (Koroncó és Gyirmót) határát minősítették jónak, viszont 12 határt terméketlenként jelöltek. A víz, a köd és a kedvezőtlen talajviszonyok megnehezítették a gazdálkodás legfontosabb ágazatát, a szántóművelést. A szántóföldekről ugyancsak két helyen jegyezték fel, hogy könnyen művelhetőek, míg 33 helységben nehezen művelhetőként értékelték őket. A Csilizközben Kulcsodon, Radványon és Véneken a határ az előző évi áradások miatt szántóföldi művelésre nem volt alkalmas és kaszálni is csak nagy nehézségek árán lehetett. A Szigetközben a Duna (Szőgye, Vének, Zámoly, Dunaszeg, Hédervár, Ásvány, Révfalu térségében), a Tóközben a Rába és Rábca áradásai miatt maradtak műveletlenül a földek. A természeti tényezők mellett, más oldalról, a háborús idők hatása is megmutatkozott a szántóföldi művelésben. 11 helyen hiányoztak az igavonó állatok és hét esetben emiatt nem szántották fel a földeket. Zámoly on közel 25%, Öttevényszigeten 20%, Kónyban 10% volt a vetetlen föld aránya. Összességében a megyében 25 716 pozsonyi köblöt befogadó szántót vettek nyilvántartásba, ebből 24 187 köblös föld volt ténylegesen bevetve.52/3 Ezenfelül 269 1/4 köblös irtásföldet is találtak. A fejlődést mutatja, hogy öt év múltán a vetésterület 47 652 52 GyMSM GyL Mikrofilmgyűjtemény. 7. d. BÉL, Mathias: Comitatus Jauriensis. Kézirat. 52/a A pozsonyi köböl a gabona mérésére szolgáló űrmérték, tartalma 65,53 liter. Egy hold szántóföld bevetéséhez, a talajviszonyoktól függően 2-5 köböl mag kellett. Ha 4 köblös vetéssel számolunk a megyében, akkor 1715-ben 6429 kh., 1720-ban 11 913 kh. szántóterület volt. 65 Tóköz Sziget- és Csi- lizköz Pusztai j. Sokor óaljai j. 0-10 fő 2(3) 6(5) — 2(2) 10-20 fő 2(2) 7(7) 3(2) 4(4) 20-40 fő 7(7) 5(5) 4(5) 9(9) 40-60 fő 4(3) 1(1) 5(3) 1(1) 60-80 fő — — 3(3) — 80 felett 1(1) 1(1) —
