Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr megye gazdasági-társadalmi helyzetének néhány kérdése a XVII-XVIII. század fordulóján
Az elköltözni szándékozó jobbágy köteles volt a telekre maga helyett mást állítani.44 1715 márciusában a győri jezsuiták az évtizeddel előbb elmenekült és ez idő tájt Bezi, Markota, Réti, Győrsziget és Lébény falvakban élő sövényházi jobbágyaikat hívták vissza falujukba. A felhívásra pünkösd táján 8 család telepedett le, akikkel egy év múlva úrbéri szerződést kötöttek. A nehéz feltételek miatt azonban nem maradtak meg hosszabb ideig Sövényházán. Őket 1718-ban a Német Birodalomból érkezett 37 család követte, akik végleg benépesítették a falut.45 Szentivánon 1718-ban és 1719-ben horvátok és magyarok telepedtek le, miután a falu „egy s másféle nyomorúság miatt teljes pusztulásra jutott". A 12 horvát család (Gubovics, Sanovicz, Dusics, Zsebetics, Dedovics, Stefanies, Nedovics, Musics, Butkovics, Rubies, Burgics, Sibraisics) Moson megyéből: Oroszvárról, Bezenyéről, Horvátkimléről. Dunacsunból jött új lakóhelyére, ahol csekély pénzbeni megváltásért az elköltözött magyar jobbágyok kész házaiba költözhetett.46 1719-ben az Esterházyak gesztesi uradalmához tartozó Tápra 11 horvát eredetű jobbágycsaládot hoztak, miként ezt a Husics, Telaskovics, Prulovics nevek mellett előforduló „Horvát" családnevek sejtetni engedik. A „Horvátok" származási helyére utalnak a nevükhöz kapcsolt jelzők „aliter Kuniéi" és „aliter Vilonyai".47 Ugyanezen évben a Viczay- és Kaunicz-tulajdonban levő szigetközi Ládámért magyar jobbágyok szállták meg. Nem ismerjük a pontos időpontját az öttevényszigeti horvát és német, valamint a pinnyédi német lakosság beköltözésének.48 Az 1720-as országos összeírás szerint Gyirmóton (15), Szentivánon (12), Sövényházán (37) több, a megye más falvaiban néhány német és horvát eredetű család él. Éppen a nem szervezett, nem összefüggő telepítések, az idegen nem- zetiségűeknek magyar lakosság közé történő beékelődései magyarázzák, hogy — az előző századhoz hasonlóan — néhány év múltán csupán a felsorolt csoportok őrizték meg anyanyelvűket. A tárgyalt időhatárokon túl 1729-ben települt Csanak — a helyi feljegyzések szerint — Pfalzból és az 1760-as években Gyirmót.49 A két kiegészítő bevándorlással zárult le teljesen az idegen nemzetiségű lakosság Győr megyei beköltözése. Győr megye gazdasági-társadalmi helyzete 44 Bedy V.: A győri székeskáptalan, i. m. 156-157. 45 MOL E152 Fasc. 11. No. 34. és 94.; GyMSM GyL GyVmL Országos adóösszeírás, 1720. 46 PRL Acta antiquiora Fasc. 40. No. 12.; GyMSM GyL GyVmL Országos adóösszelrás, 1720.; PRT V. köt. 281-282. Az itt olvasható feltételezés szerint a horvát telepesek a Moson megyei Kimiéről és a horvátországi határszélről jöttek. A Moson megyei adóösszeírásokkal történő összevetés alapján a telepesek eredeti lakóhelye pontosan meghatározható. GyMSM GyL MVmL. Adószedő iratai, 1713. és 1715. évi összeírások. 47 MOL P185 Dominium Gesztes. Fasc. 18. No. 21. 48 GyMSM GyL GyVmL Országos adóösszeírás, 1720 és Adószedő iratai. Adóösszeírás, 1731. Observationes. 49 PRTV. köt. 269-270. 63
