Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr városa 1526 után
Gecsényi Lajos ben a győri és esztergomi egyházi személyekből álló bíróság ítéletét egy egyhá- zi-katonai-polgári ítélőszék: Márk székesegyházi prépost, Kálmán olvasókanonok, Rastowychai János deák, Szentmártoni János deák királyi katonák, Péter szűcs városbíró, Kádas Ferenc és Szarka Izsák deák polgárok — felülbírálta.104 További előrelépést jelentett az az 1563-ban történt eset, amikor a Körmendi (Király) Ozsvát deák városbíró iránti engedelmességet megtagadó polgár ügyében Pozsony, Komárom, Pápa és Győr közös polgári küldött bírósága hozott ítéletet.105 A mezővárosi közösség életének jelentős állomása volt, hogy 1552-ben Fer- dinánd király megengedte egy „városháza" építését, amelyben közös ügyeket tárgyalhatnak, ítéleteket hozhatnak, bort árulhatnak. Ezt az épületet helyileg nem ismerjük, de tudjuk, hogy 1559-ben városháza céljára megvásárolták Szabó Benedek Szt. István utcai házát 100 forintért („magna domus lapidea"). E ház azonban talán túlságosan tágnak bizonyult, s így 1562-ben a városháza céljaira a káptalan által 12 évi használatra átengedett romos kőházat állították helyre a piacon. A „régi" városházát 1563-1564 folyamán eladták.106 Noha a káptalan, mint földesúr számos alkalommal tiltakozott a városházi bormérés — a földesúri monopólium csorbítása — miatt, a mezővárosi polgárság önállóságának e szimbólumát többé nem tudta megszüntetni. Új színfoltja volt a mezővárosi szervezet fejlődésének, hogy 1561-ben felbukkant a város írnoka („scriba huius Civitatis Jauriensis") Körmendy Tamás deák személyében. Benne minden bizonnyal a néhány évvel később funkcióba lépő jegyző elődjét üdvözölhetjük.107 A város igazgatását az ősi szokások szerint a bíró és az esküdtek végezték. A bírói tisztet a polgárok javaslata alapján a székeskáptalan töltötte be saját választottjával, aki nemegyszer a földesúri officialis hivatalát is ellátta. (Miként a vármegye alispánja is többször a püspöki várnagyságot, ill. udvarbíróságot viselte.) Az esküdtek, a tanács létszámáról keveset tudunk, de bizonyos, hogy egy-egy alkalommal a város képviseletében a bírón kívül hárman-négyen jártak el. A hézagos névsorok alapján megállapíthatónak látszik, hogy a bíróviselt polgárok huzamosabb időn át állandóan szerepeltek a város igazgatásában. A század derekán Győr végvárrá történt kiépülésével lezárult a város életének jelentős szakasza. Ekkor bontakoztak ki azok a sajátos tendenciák, amelyek a gazdasági-társadalmi viszonyokat a település új helyzetének megfelelően módosították. Ezek az évek a régi középkori Győr (Civitas Jauriensis, quam Capitularis, tam Episcopalis) helyébe lépett Győr vára (praesidium Jauriense) és Győr mezővárosa (oppidum Jauriense cum suburbio) történetének első évei. 104 1556: GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 2. köt. 36.; 1558: uo. 58-59. 105 Uo. 221. 106 1552: MTAK Történelmi Oklevéltár. 2-rét 193. sz. (12); 1559: GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 2. köt. 108.; 1562-1564: uo. 192., 220., 237. 107 Uo. 159. 52
