Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)

Győr városa 1526 után

delem jelentősen erősítették helyzetüket, sőt a város egyik vezető rétegévé emelték őket.

Az önálló mészárosok mellett még a káptalan is tartott fenn saját kezelésű földesúri mészárszéket, amelyet időről időre bérbe adott. így volt ez 1528-ban, amikor a káptalan a külvárosi, Szent Benedek utcában György mészárostól megvette mészárszékét, és abba Lázár mészárost helyezte bérlőként.78

Az ipar egyes ágazatainak esetében is megállapítható volt a kereskedelemmel való közvetlen, szoros összefonódás, ami mutatja utóbbi gazdasági fontosságát. Miként a fejlődés kezdetén a kereskedelem segítette Győrt a mezővárosias fejlődés útján, úgy e gazdasági tényező őrizte meg 1526 után a mezővárosok sorában, s tette kétszáz év múltán valóban várossá. Az átmenő forgalom és a helyi piackörzeti központ a kereskedelem minden ágában lehetőséget nyújtott a kibontakozásra, de leginkább már ekkor is a gabona- és marhakereskedelem teremtett forgalmat a győri vásárokon. Előbbire utal a város egyik vásárterének „Búzapiac" elnevezése, míg utóbbira számos közvetlen és közvetett adat. 1509- ben Sáfár István győri polgár 190 forintról állított ki kötelezvényt hejkedi és vásároshelyi jobbágyoktól vásárolt ökrökért.79 Nem kellett azonban messzire utazni a kereskedőknek, hiszen nyilvánvalóan a győri határban legelő gulyák (mint Szaniszló molnár 80 ökre) jelentős része is kereskedelmi forgalomba került. Győr környékén pedig ugyancsak találkozunk már ekkor a szarvasmarha tenyésztéssel, amit a dikális összeírásokban szereplő nyalkái, örsi, mindszenti, tápi stb. marhapásztorok jeleznek.80 Az átmenő szarvasmarha-kereskedelemről az 1544-es városi sérelmek tájékoztatnak, amikor felpanaszolják, hogy a végvári tisztek külön vámot csikarnak ki az idegen marhakereskedőktől, s ezért sokan elkerülik a várost.81 Ha nem is beszélhetünk még a nyugati marhahajtás egyik központjáról, miként a 16. század második felében, feltételezzük, hogy a meglevő augsburgi, nürnbergi, bécsi kapcsolatok éppen az állatkereskedelemmel állhatták összefüggésben. Nürnberg: 1536-ban Wilhelm Schindler polgár 216 forintot kölcsönzött részletfizetésre (abdai) Molnár István győri polgárnak; Augsburg: 1534-ben Konrad Ratt polgár 118 forintot kölcsönzött (abdai) Örsi Tamás győri polgárnak.82 Esetenként egy-egy külföldi kereskedő rövidebb-hosszabb időre meg is telepedett Győrben, s házat vásárolt a városban, esetleg beházasodott a mezővárosi polgárok közé. 1539-ben Konrad bécsi kereskedő, egykori győri lakos eladta Piac utcai kőházát 85 forinton Ferenc szabónak. 1540-ben Sydo Imre bécsi lakos Borbély Gáltól vásárol a Piac téren (in acie teatri) egy házat. Ugyanezen évben Péter deák bécsi — egykori győri — lakos egy győri házGyőr városa 1526 után

78 GyEL GyKML Számadáskönyvek. 2. köt. 1.

79 MTAK Czech-gyűjtemény. 15/III. 8. sz. Vö. Bedy VINCE: Győr kereskedelme a XVI. és XVII. században. Győr szab. Kir. Város négy évfolyamú női felső iskolájának tizenkettedik évi értesítője az 1926-27. évi iskolai évről. Győr, 1927.

80 GyMSM GyL Mikrofilmgyűjtemény. Dikális összeírások. 1535.

81 GyEL GyKML Téka XIV. No. 2392.

82 Nürnberg: GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 1. köt. 16.; Augsburg: uo. 1. köt. 4.

43