Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
A Szepesi Kamara vezető tisztviselői 1646-1672 között
Gecsényi Lajos levéltári segéd), a levéltári őrből, a levéltári jegyzőből, kancelláriai jegyzőkből (3- 4 fő), fogalmazókból, futárokból és kapusokból állt.9 A tanácsosok rangbéli különbségét világosan mutatta, hogy 1657 júniusában a király külön kérésre, hosszú időn át teljesített szolgálatai fejében, az idős és betegeskedő Mosdóssy Imrét kifejezetten megerősítette első tanácsosi beosztásában és fizetésében.10 Amikor azután 1659 nyarán Mosdóssy elhunyt és a helyére Vas Mártont nevezte ki az uralkodó, ő azonnal az „első szék" átengedését kérte társától, Podbelányi (Podbellány) Mihálytól, mondván, hogy az, elődje tisztével együtt őt illeti. Podbelányi, mint régi kamarai alkalmazott (harmincados, majd pénztárnok), és 1655 óta tanácsos, láthatóan maga tartott igényt az elsőségre és a Magyar Kamara döntését kérte. Addig, mint írta, Vas leteheti a hivatali esküt, de Mosdóssy széke üresen marad. Mint a későbbiekből kiderül Vas megkapta a szeniorátust. Ezt bizonyítják a működése idején keletkezett jelentések, amelyeken minden esetben az első helyen szerepelt aláíróként.11 1661. március 28-án, Gulácson kelt levelében, tekintettel hosszabb távollétére egyébként mintegy formális felhatalmazást is adott társának a hivatal irányítására.12 A Szepesi Kamarát megszakítással másfél évtizedig irányító Mosdóssy Imre apja, Péter 1592-1594 között az egri vár udvarbírája volt, és az 1594. május 1-jén vívott hatvan-turai csatában halt hősi halált. Családja eredetileg Szabolcs és Zemplén megyékben rendelkezett szerény birtokkal.13 Anyja, Ispán Katalin ugyancsak a Felső-Tisza vidékéről származott. Mosdóssy Imre a nagybátyjától, az 1607-ben elhunyt kórodi Ispán Istvántól örökölt meg a testvérével, Sárával — Szuhay Gáspár feleségével, Szuhay Gáspár és Mátyás anyjával — együtt Abaúj- ban Mikóházán egy kőből épült kúriát, Mátyásházán malmot és szőlőt, Szatmár megyében Penyigén egy másik udvarházat, Kömörőn egy további malmot valamint nagyszekeresi és danyodi birtokrészeket. Az örökségre 1638-ban szerezte meg a királyi megerősítést.14 Ő maga hasonlóképpen ezen a tájon talált magának feleséget a tehetős köznemes Réthey Péter és eszeni Csapi Zsófia leánya, Réthey Zsófia személyében. 1629-ben II. Ferdinánd király az apja és a saját érdemeire való tekintettel adott a számára új adományt (anyósával és feleségével közösen) 9 Ember Gy.: i. m. 180-181. és a kamarai iratok alapján. 10 MOL A 57 12. köt. 15. (Az ún. Királyi Könyveket minden esetben az Arcanum Adatbázis Kft.- Magyar Országos Levéltár kiadásában megjelent CD-ROM-on kutattam.) 11 Ld. a 3. jegyzetben idézett Podbelányi levelet. 12 „... ha azért mint fellyebbis iram K[egyelmed]nek, semmiképpen fel nem mehetnek, K[egyelmede]t kerem (kiben ninchis ketsegem) az eo felsege dolgait alkalmaztassa úgy a mint legh jobban s legh hasznosabban lehet." MOL E 23 4. cs. 161. március 28. 13 Mosdóssy Péterre Id.: XVI. századi uradalmi utasítások. Utasítások a kamarai uradalmak prefektusai, udvarbírái és ellenőrei részére. Szerk.: Kenyeres ISTVÁN. Bp., 2002. (Fons Könyvek, 1.) 142. Özv. Mosdóssy Pétemé birtokaira ld: DÁVID ZOLTÁN: Az 1598. évi házösszeírás. Bp., 2001. 397.: Szabolcs m.: Gáva és Szegegyháza 5 ház; 641.: Zemplén m.: Hidvég és Kolbása 19 ház. ECKHARDT SÁNDOR: Két vitéz nemesúr. Telegdy Pál és János levelezése a XVI. század végéről. Bp., 1944. 60. No. 35. A keresztény győzelemre: TÓTH SÁNDOR LÁSZLÓ: A hatvan-turai csata (1594. május 1.) Hadtörténelmi Közlemények, 103. (1990) 3. sz. 14 MOL A 57 9. köt. 62-66. 456
