Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr határa a XVI-XVII. században (Kertek az erődváros körül)
Győr határa ugyanott, bevetett kertföldet testált.50 1697-ben Alapy Gergely gyermekei a So- korói (Fehérvári) kapu előtt egy darab szántóföldet („vulgo kertthel") adtak el, két másik hasonló földdarab szomszédságában („terrae pro hortis aptae").51 Kizárólag feltevés, de elképzelhető, hogy ezeket a „kerthely" elnevezésű földeket a már említett hajdani Kertesszer nevű „előváros" határával azonosíthatjuk. (Miként az egykori Királyfölde mezőváros puszta határát is ezen a néven említették 1592-ben. Makkai László írja Debrecen agrártörténetéről szóló tanulmányában, hogy a város körüli „ólas kertek" mellett a jól trágyázott föld igencsak alkalmas volt a különböző növények termelésére. Ez itt sem lehetett másként.52 Igaz egyetlen esetben, de szőlőskert is előfordult a Sokorói kapu előtti térségben, mint azt Maykovich András özvegye, Boynichich Erzsébet asszony említette testamentumában.53 Folyamatosan használták a XVII. században a szigeti kerteket. Itt változatlanul találunk allodiális kertet éppúgy, mint veteményes- vagy gyümölcsöskertet. 1602-ben Michael Oxenpaur német katona kérte vissza a főkapitánytól már korábban is használt szigeti kertjét, amelyet 200 tallér értékűnek mondott. 1605-ben Erasmus Eytzing báró adta el belvárosi házát és szigeti kertjét.54 1626-ban Mathes Tennerl a győri élelmezési ház ellenőrének a végrendeletében két sziget kert bukkan fel, amelyek után szokás szerint a püspöknek, mint földesúrnak hagyományozott egy aranyat.55 1629-ben id. Torkos Péter végrendeletében szerepel egy szigeti kert, melyről azt mondja, hogy kizárólag az ő tulajdona és öccse állatai csak az ő engedélyével állhatták ott. Ez tehát majorsági kert volt, miként az is, amely Bajusz Mihály nemespolgár, szolgabíró testamentumában szerepelt 1640-ben, illetve Farkas András harmincados, volt alispán végrendeletében 1673-ban.56 1650-ben Pálffy Pál nádor bocsátott ki kihallgatási parancsot Földessy Anna asszony újvárosi szérűskertje („horti seu allodii foenilis") elfoglalása ügyében.57 Amikor 1669-ben tanúvallomásokat szedtek Sziget tulajdonjogáról, Jagachich Péter veszprémi főkapitány, korábban győri lovashadnagy, vármegyei alispán úgy vallott, hogy az ottani szigeti majoroskertek után ő maga is cenzust fizet, mint mások.58 Két esetben a gyümölcsöskert is azonosítható. 1629-ben ilyenről hagyatkozott Olasz (Kátz) János. 1643-ban Zok Péter azért perelte Bolla Istvánt, mert a 50 GyEL GyKHL Libri testamentorum. 3. köt. 215-216. 51 Uo. Felvallási jegyzőkönyvek. 15. köt. 363. A falakon belül fekvő ház mellett egy veteményeskertet is eladtak. 52 Makrai L.: i. m. 37. 53 HORVÁTH J.: i. m. II. köt. 87.157. sz. 54 mol P1291III. 10.; ÖStA KA HKRA1602. März 5. 55 Horváth J.: i. m. I. köt. 114.87. sz. 56 Torkos: GyEL GyKHL Libri testamentorum. 2. köt. 24. Bajusz: uo. 2. köt. 115. Farkas: uo. Felvallási jegyzőkönyvek. 13. köt. 165. 57 GyEL GyKHL Okmánytár. Lad. 27. Fase. N. No. 611. 58 GyEL PL Capsa C. Fasc. 4. No. 10. 441
