Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)

Folytonosság és megújulás Magyarország és a felnémet városok gazdasági kapcsolataiban a középkortól a kora újkorig

zékben, miként ugyancsak Linznél több tízezer nyers bőrt vámoltak el ezekben az évtizedekben.75

Melyek voltak azok a tényezők, amelyek a 16. század második felében hozzájárultak a különböző eredetű nehézségek és hullámvölgyek áthidalásához? Láthatóan elsősorban a kereslet-kínálat hozzávetőleges egyensúlya, azon belül is a délnémet városoknak a lakosság növekedésével és a polgári élet különböző társas formáinak kiteljesedésével összefüggésben a magyarországi mezőgazda- sági árukra (főként a húsra) való mind nagyobb ráutaltsága;76 a német cégeknek a 16. század utolsó harmadában tapasztalható változatlan keleti irányú exportorientáltsága (amit a fentebbi bécsi vámügyek is bizonyítanak); valamint az 1568. évi drinápolyi békét követő nyugalmi időszak kedvező magyarországi termelési viszonyai és árufelvevő képessége. Történt mindez annak ellenére, hogy ebben az időszakban éreztette leginkább hatását a magyarországi török berendezkedés megszilárdulása, a déli országrészek központjainak (Gyula és Szigetvár) végleges elvesztése, az országon belüli kereskedelmi utak és centrumok újabb átrendeződése,77 valamint a velencei marhaimportőrök példátlan térnyerése.78

Bizonyos persze, hogy a kereskedelmi pozíciók megtartásában járulékos szerepet játszottak azok a kisebb-nagyobb összegű kölcsönök is, amelyeket az augsburgi és nürnbergi polgárok — hasonlóan az itáliai és bécsi kereskedőkhöz79 — a korábbi gyakorlat80 folytatásaként a császári udvar, a magyarországi

Folytonosság és megújulás

75 Hassinger, HERBERT: Geschichte des Zollwesens, Handels und Verkehrs in den östlichen Alpenländem vom Spätmittelalter bis in die zweite Hälfte des 18. Jahrhunderts. Stuttgart, 1987. (Deutsche Handelsakten des Mittelalters und Neuzeit, XVI/1.) 575-583. és 181-182.

76 1563 júliusában a Linzben szedett vámok emelkedése miatt a nürnbergi tanács panaszt nyújtott be II. Miksa császárhoz, amelyben azt nehezményezték, hogy a húsvásárlás igen erősen megemelkedett, s a város ezért nyomatékosan kéri régi kereskedelmi kiváltságainak fenntartását. StAN Briefbücher. Bd. 181. 172-174. Az augusburgi lakosság húsfogyasztására vö. Dalhede, C: i. m. 136-138.

77 GecsÉNYI L.: Győr kereskedelmi szerepének változása, i. m. 31-32.

78 Az itáliai (velencei) marhakereskedők működéséről átfogó képet nyújt: PlCKL, O.: Die Auswirkungen der Türkenkkriege, i. m. 71-130., noha a nyugati textilimportnak a raguzaiak közvetítésével a balkáni területekre történő áthelyeződését illető véleménye jelenlegi ismereteink fényében megkérdőjelezhető. A német birodalmi városoknak a velenceiek ellen éveken át beadott panaszai 1598-ban vezettek sikerre, amikor a velencei marhaimportőrök Lucas Bazn vezette társaságának az egyeduralmát megtörve II. Rudolf császár az elővásárlási jogot a birodalomból jött kereskedőkre is kiterjesztette, sőt engedélyezte számukra az előlegrendszer visszaállítását. SAN Metzgerakten. No. 110/1.

79 PlCKL, OTHMAR: Universales Kaisertum und Hoffinanz: Die Kreditoren der Habsburger von Maximilan 1. bis Leopold I. Forschungen zur Landes- und Kirchengeschichte. Festschrift Helmut J. Mezler-Angelberg zum 65. Geburtstag. Hrsg.: Ebner, HERWIG. Graz, 1988.

80 Utaltunk a már említett Flick-kölcsönre 1527-ből, továbbá vö. még a '60-as évek elején Wolf Paler bécsi faktorának 7500, a Weiß-örökösök 1557-1560 között keletkezett 132 890, valamint az ulmi Rőt család faktorának 6600 rajnai forintos kölcsönére: ÖStA HKA NÖKA RN 36.1562.114-148.

425