Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
"Török áruk" és "görög kereskedők" a 16-17. századi királyi Magyarországon
Cecsényi Lajos vámos, a királyi Magyarország másik fontos városa polgárságának érdeklődését mutatja a „török portéka" iránt. A listán 30 pár karmazsin csizma, 34 pár szaty- tyán csizma, 30 vég abaposztó, 120 abanadrág, 8 abaköpönyeg, 100 szattyán erszény, 10 pár papucs, 4 iszák (turba), 4 rác takaró, 6 lószőrtakaró, 1 selyemtakaró, 40 csomag selyemzsinór, 10 csomag pamut, 8 darab bagázia, 2 csomag sáfrány, 1 db csutora, 2 db patyolat, 6 db szőnyeg, 30 „kötés" karmazsin, 10 db asszonyi öv, 204 csomag cérna, 14 nyereg, 10 pár gyermekcsizma szerepel. Ez a legszélesebb választék, melyet ismerünk.27 Jellemzőnek tartjuk, hogy a hódoltság határán fekvő Veszprémben működő vámszedő számára 1637. május 12-én kiadott instrukcióban a „török portékával alulról" érkező és a „bécsi marhával onnét fölül" jövő szekerek mint összefoglaló meghatározás mellett tételesen felsorolták a török vásznat, az abát, a szaty- tyánt, a papucsot vagy csizmát, a karmazsin kapcát vagy csizmát, a török vagy zsidó vásznat, melyek a tételek felét alkották. Úgy tűnik tehát, hogy ilyen árucikkeket gyakorta szállítottak át Veszprémen. Vámolásuk pénzben, a szekereké átalányban, vagy természetben (száz darabból egyet) történt. Ám ha a szekerek szállítmánya tételes átvizsgálás alapján több bevételt ígért, akkor természetesen ehhez folyamodtak.28 1638-ban a győri Kapra Agáta asszony ottani boltjában Kovács Márton galgóci lakosnak török díván szőnyeget (65 Ft), egy vég patyolatot (9 Ft), egy vánkost (3 Ft 25 d) és 3 aranyozott „kantát" (4 Ft 50 d) adott el hitelben.29 1639 júliusában az ugyancsak Győrött végrendelkező Katalin asszony, Thoma Tamás özvegye, a boltjában található áruk között 16 sing török patyolatot, 26 tarka török keszkenőt, 7 nitra (?) vörös és kék pamukot sorolt fel.30 Mindkét esetben bolti, tehát állandó, helyhez kötött, árusításról volt szó. Ezzel egybevágnak azok az adatok, amelyek a legnagyobb számban fennmaradt győri mezővárosi polgári végrendeletekben ezeknek az anyagoknak és tárgyaknak az előfordulásáról tanúskodnak. Noha a kiváltságolt mezőváros nyilvánvalóan nem azonos dimenziójú sem Kassával, sem Nagyszombattal, az itteni leltárak mégis valószínűsítik azt, hogy a helybeli polgárság is kedvelte a török eredetű árukat. Fejérváry Márton 1629 szeptemberében egy vég vörös színű abaposztót, egy török hímmel varrott keszkenőt, egy „mocher" ködmönt és egy török paplant,31 Szombathelyi Jánosné Molnár Anna 1631 július elsején három török keszkenőt, patyolatot és két török vánkost hagyományozott.32 Oppaka György kereskedő nemesembernél 1640. december 18-án három pár 27 A jegyzéket Takáts Sándor közölte: Takáts Sándor: A komáromi harmincadosok dolga a XVI. és XVII. században. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, 5. (1898) 442-443. 28 MOL E 152 Collegium Iauriense Acta irregestrata. 11. t. No. 3. Instructio teloniarii Vespremiensis. (A dokumentum átengedéséért Pálffy Gézának tartozom köszönettel.) 29 GyMSM GyL GyVmL Győr vármegye nemesi közgyűlésének iratai. 1638/1/50. 30 GyEL GyKHL Libri testamentorum. 2. köt. 108. 31 SÖRÖS PONGRÁC: Művelődéstörténeti adatok. Végrendeletek és leltárak a XVI-XVII. századból, II. Történelmi Tár, 23. Bp., 1899. 525, No. XXI. 32 Uo. 526, No. XXII. 386
