Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
"Török áruk" és "görög kereskedők" a 16-17. századi királyi Magyarországon
Gecsényi Lajos az ellenséggel folytatott illegális fegyverkereskedelmet is.1 További részletes vizsgálódást igényelne — főként a mozgatórugókat tekintve — annak a pontos feltárása, hogy a két nagyhatalom a hadiállapot közepette miért tolerálta kezdettől fogva a kereskedelmet, főként pedig a stratégiai jellegű árucikkek (vágóállatok és fegyverek) cseréjét.2 (Bizonyos megszorításokkal analógiaként itt is a lengyel-török kapcsolatok kínálkoznak, melyekben a krakkóiak és más déllengyelországi városok lakói mellett a görögök, örmények, zsidók, vlachok és moldáviaiak nem kevésbé intenzíven részesedtek.3) 1 A Közép-Európán belüli kereskedelmi kapcsolatoknak meglehetősen széles körű német és magyar nyelvű szakirodalma halmozódott fel az utóbbi évtizedekben. Ferdinand Braudel hatalmas monográfiája (Braudel, Ferdinand: A Földközi-tenger és a mediterrán világ 11. Fülöp korában. I—III. köt. Bp., 1996) első kötetének megfelelő fejezetei mellett Fiedrich Lütge — megjelenése óta sokban helyesbített, de módszertanilag ma is helytálló — tanulmányát: LÜTGE, FRIEDRICH: Strukturwandlungen im ostdeutschen und osteuropäischen Fernhandel des 14. bis 16. Jh. Beiträge zur Sozial- und Wirtschaftsgeschichte. Gesammelte Abhandlungen. Hrsg.: Schremmer, Eckart. Stuttgart, 1970; Hermann Kellenbenz írását: Kellenbenz, Hermann: Südosteurpa im Rahmen des europäischen Gesamtwirtschaft. Die wirtschaftlichen Auswirkungen der Türkenkriege. Hrsg.: Pickl, Othmar. Graz 1971; Othmar Pickl tanulmányát: PlCKL, OTHMAR: Die Rolle der Habsburgischen Ostalpenländer im West-Ost-Handel von der Mitte des 15. bis zur Mitte des 17. Jh. Domus Austritte. Eine Festgabe Hermann Wiesflecker zum 70. Geburtstag. Hrsg.: HÖFLECHNER, Walter-Mezler-Andelberg, Helmut J.-PlCKL, OTHMAR. Graz, 1983. s mindenekelőtt Szűcs Jenő 1961-ben elhangzott, majd 1963- ban megjelent kitűnő összefoglalójának megfelelő részeit: Szűcs, JENŐ: Das Städtewesen in Ungarn im 15-17. Jh. Le renaissance et le reformation en Pologne et en Hongrie, 1450-1650 Red.: Székely, György-FOgedi, Erik. Bp., 1963. Továbbá Pach Zsigmond Pál tanulmányát (Pach ZSIG- MOND PÁL: A nemzetközi kereskedelmi útvonalak 15-17. századi áthelyeződésének kérdéséhez c. tanulmányát. Századok, 102. [1968] 5-6. sz.), illetve Szakály Ferenc összefoglaló előadását és a kapcsolódó hozzászólásokat (Szakály FERENC: Gazdasági és társadalmi változások a török hódítás árnyékában. Bp., 1994. [Előadások a történettudomány műhelyeiből, 5.]) emelnénk ki. 2 Az 1547. decemberi nagyszombati országgyűlés II. cikkelye iktatta először törvénybe általánosságban, a törökökkel kötött béke keretében, a kereskedők mozgásszabadságát, természetesen a vámok megfizetése mellett (ld. erre: MOE III. köt. 132.). 1567 folyamán a drinápolyi béke előkészítése alkalmával felmerült a kapcsolatok részletesebb szabályozásának kérdése — azaz a szabad menetel biztosítása a kereskedők számára a Habsburg és török fennhatóság alatt álló területeken. Habsburg részről a katonai védelmi szempontok elsőbbsége miatt nem tartották lehetségesnek a megállapodást. 1615-ben azután a zsitvatoroki béke meghosszabbításakor sor került két általános tartalmú paragrafus beiktatására. Ez tekinthető a Habsburg és az Oszmán Birodalmak közötti első kereskedelmi megállapodásnak. Az erre történő hivatkozással írta 1616. április 29-én Husszein aga, budai főkajmakám Thurzó György nádorhoz: „... onnan ide ez my országunkban, innen ismét az my nepeynk meg föli, járhassanak beköseggel. [...] Nagisagod az Magyar országnak ü Fölsege után Nándor Ispannya tartozik Nagisagod az vegbeli chapitanyoknak meg hadny hogy az kereskedő nepöknek mindőn segítséggel legyenek es oltalommal. Azért innen az my partunkroll mindőn oltalommal vagyunk melletek ..." Közölte Bayerle, Gustav: The Hungarian letters of Ali Pasha of Buda, 1604-1616. Bp., 1991. 151. sz. Az évszám megjelölése nélküli dokumentumot hibásan sorolták be 1615. évi dátummal. A tartalmi utalásból nyilvánvaló, hogy az csakis az 1615. június 1-jén aláírt bécsi béke után keletkezhetett, tehát 1616 áprilisában. Erdélyben a kolozsvári és tordai kereskedők az 1570-es években szultáni fermánt kaptak a török területen történő szabad kereskedésről. Vö. Török-magyar-kori államokmánytár. Szerk.: Szilády ÁRON-SZILÁGYI Sándor. I. köt. Pest 1868. No. XV., XVII., XIX. 3 Alexander di Ferrari bécsi olasz nagykereskedőnek 1615. szeptember 16-án az Alsó-ausztriai Kamarához küldött levele áttekintő kortársi képet ad a lengyel-török kapcsolatrendszer legfonto380
