Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr városa 1526 után
Gecsényi Lajos vast tartott a várban. 1546-ban Eberstarfi Rainprecht (Runipertus Graf zu Tyrnstain von Eberstarff) győri főkapitány jelentette Nádasdy Tamásnak, hogy Győr megerősítésére 300 huszár érkezett. 1552-ben Khynigsperg Honorius főkapitány 200 német gyalogos érkezését adta hírül.35 1549-ben a vár őrsége már 400 könnyűlovas és 220 gyalogos hajdú, s ez a szám évről évre gyarapodott. 1555-re a katonaság létszáma kis híján megduplázódott, elérte a 900 fős összlétszámot: 500 lovas, 300 gyalogos, 100 naszádos és 13 tüzér.36 Egy-egy nagyobb hadjárat idején — mint pl. 1543. szeptemberében — több tízezer főre is felduzzadt a Győr környékén gyülekező katonai tábor létszáma. Az állandó helyőrség számának növekedése mellett még továbbra is szükség volt a polgárság őrszolgálatának igénybevételére. Mint 1559-ben említik, valamennyi polgár köteles ilyen őrszolgálatot teljesítem, s ez alól még rendkívüli esetben sem adtak felmentést („pro defensione et communi tutela capitum suorum in vigilis et excubiis nocturnis in hac tempestate subire debent").37 A várban, illetve a városban állomásozó csapatok feladata mindenekelőtt a vár védelme mellett a megye déli részén portyázó török csapatok támadásainak visszaverése és megelőzése volt. Ilyen eset történt 1542-ben, amikor — mint a Verancsics-krónika írja — „az terekek megrablák farsangban Gyéri Szentmártont, azaz magyarok Kápolnay Ferenccel utánnok menvén és őket érvén mind levágák fekvőhelyeken, az rabokat tülek kiszabadíták".38 1546 nyarán Deli bég 30 lovassal Székesfehérvárról Győr határáig hatolt, s rabokkal, zsákmánnyal megrakodva indult hazafelé. Fehérvár előtt a győri lovasság — Zolthay István, Székely Ferenc, Korlatovyth Jeromos, Horvatynovyth Bertalan és Bácsmegyey Ferenc parancsnoksága alatt — utolérte és szétverte a martalóco- kat.39 Az ismétlődő török hadjáratok, a török hatalom terjeszkedése azonban mindinkább szükségessé tette, hogy a helyőrség létszámának növelésével egy időben teljes erővel folytassák a vár és a város erődítését. A királyi rendeletek alapján a palánk- és sáncépítés a '40-es években fokozott ütemben folyt, s 1544- 1545 körül már készen álltak a város ún. „fehérvári", illetve „rábai" kapui. (1544-ben a polgárok panaszkodnak, hogy a városban levő hídon — „versus Monasterium S. Martini" — amelyet kapuval és gerendákkal megerősítve ők építettek, a német profosz vámot szedett. 1545-ben egy házeladási ügyben emlí35 R. Kiss I.: i.m. 336. XXVI. sz.; MOL E 185 Missiles. Honorius de Khynigsberg levele Nádasdy Tamáshoz. 1552. július.; Payr S.: i. m. IV. köt. 471. 36 JENEIF.: i. m.126. 37 GYMSM GyL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 2. köt. 108. 38 VERANCSICS ANTAL: Összes munkái. Pest, 1857. II. köt. 84. 39 TakáTS SÁNDOR: Régi magyar kapitányok és generálisok. Bp., 1922.129. Hasonló esetet említ a káptalani felvallási jegyzőkönyv is 1562 szeptemberéből, amikor Ghimesi Forgách Ferenc kapitány és Jakosyth Ferenc alkapitány ugyancsak Szentmárton táján vívtak győzelmes csatát a törökkel. GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 2. köt. 174-175. 34
