Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Bécs és a hódoltság kereskedelmi összeköttetései a 16. században (Thököly Sebestyén felemelkedésének hátteréhez)
Gecsényi Lajos titkára Kolozsvár jogállása értelmében megalapozottnak tartotta ezt a mentességet, ámde a Magyar Kamara állásfoglalása csak a szabad menetel (polgártársai adóssága miatt nem tartóztatható fel) jogosságát ismerte el. Valójában államjogi érvényűnek volt tekinthető az a vélemény, amely szerint Kolozsvár nem lévén a Magyar Királyság része, lakosait nem illeti meg a magyarországi szabad királyi városoknak adományozott vámmentesség.60 Lényegesen kedvezőbben alakult Thököly Sebestyén helyzete. Ő élve az át- települése előtt szerzett helyismerettel, üzleti kapcsolatokkal és az új lakóhelye adta lehetőségekkel, már az 1570-es évek első felében meghatározó pozíciókkal rendelkezett a Bécs és Tiszántúl, illetve Erdély közötti kereskedelemben. Ennek jele volt, hogy az Udvari Kamara megbízásából Nagyszombatban — kölcsönök ügyében tárgyaló — királyi biztosok azt írták róla: „e város valamennyi polgára között (mint mondják) a leggazdagabb."60/3 Társadalmi pozíciójának nem volt feltétlen ismertetőjegye, hogy 1572. október 22-én általánosságban megfogalmazott érdemei elismeréseként „tökölházai" előnévvel — Gábor nevű fiával és Vince nevű testvérével együtt — a nemesek sorába emelte az uralkodói kegy.61 Évekkel később az uralkodóhoz intézett beadványában azt írta magáról, hogy nemesi szülőktől származott („von adelichen Eltern geboren"), ámde éppen az armalisban olvasható „agilis" megnevezés tanúsítja nemes anyától és nem nemes apától származását.62 Érdekes ellentéteként a frissen elnyert és Pozsony megye nagymegyeri közgyűlésén 1573 januárjában kihirdetett armálisnak 1573. február 17-én Simon Pleb pozsonyi polgár végrendeletében „Deckhly Sebastian ain Kramer von Thierna" megjelöléssel bukkant fel az adósok között.63 A gyorsan növekvő vagyon és a társadalmi elismertség között feszülő szakadék jelei még hosszú éveken át visszaköszöntek, mint arról éppen a vöröskői uradalom megvásárlása körüli huzavonából majd értesülhetünk. Kiterjedt üzleti tevékenysége mindenesetre széleskörű ismeretséget biztosított számára. Nyilván ennek volt köszönhető, hogy 1575 nyarán a bécsi polgár- mester és tanácsosai tekintélyes kereskedőként aposztrofálták. Letartóztatása a bevezetőben említett erdélyi hadi eseményekkel és nem kereskedelmi tevékenységével függött össze. Előadása szerint posztót, késeket, vásznat és hasonló árukat szállított Debrecenbe és Erdélybe, ámde nem a törököknek vagy török területre. Ellentételként megbízottaival ökröket vásároltatott, erre a célra évi 60“ Uo. RN 40.1579. Dec. 253-263. 6°/a Uo. RN 31. 1576. März. 2. 1576. február 25-i jelentés Telegdi Miklós prépost és Bornemissza Tamás aláírásával. 61 A nemeslevél eredeti példánya: MÓL 148 Fasc. 132. No. 17. A címerkép mellett álló alak (magyar főúr a 16. században) színes lenyomata látható: A magyar nemzet története. Szerk.: SZILÁGYI SÁNDOR. V. köt. Bp., 1897. 264-265. között. A Batthyány levéltár missilisei (P 1317 Missiles. No. 49 538) között található ez Theökeöly Vince által aláírt levél, amely 1589. május 29-én kelt és vitézlő Sindel Lénártnak címezték egy szerény adósság ügyében. írója talán azonos T. Sebestyén testvérével. 62 Beadványa: ÖStA HHStA UA Fasz. 112. 23. ® AMB PVL Missiles No. 7672. 354
