Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Bécs és a hódoltság kereskedelmi összeköttetései a 16. században (Thököly Sebestyén felemelkedésének hátteréhez)
Gecsényi Lajos (Nyír)Bátor, Várad, Kolozsvár, Szeben, Kassa, Pozsony, Nagyszombat és Bécs között.41 Külön feladat lenne azoknak a bécsi magyar és osztrák polgároknak az aprólékos feltérképezése, akik — bizonyára a korábbi századokba visszanyúló hagyományok alapján — a magyarok állandó üzletfelei, szállásadói s a tiltó rendszabályok számának növekedésével egyre inkább jótállói, kezesei is voltak. Az olyan ismert személyek, mint Bornemissza Tamás volt budai bíró mellett had említsük meg csak alkalmi példaként a vélhetően magyarországi jövevény István Kullockot (ebben a formában!), aki 1542-ben bécsi lakosként fordult elő a harmincadkönyvekben, 1547-ben három más polgártársával kezességet vállalt Tassy Lénárt egykori pesti polgár, tőzsér ügyében.42 A tanulmány bevezető soraiban említett Stanzel Bio (Plaa/Plaa) már 1549-ben Váradra kereskedett kaszákkal, mint arról a város tanácsának bizonyságleveléből értesülünk. Ugyanezen évben Szűcs Gergely és Soltán Pál debreceni polgárokkal is kapcsolatban állt. 1562-ben tagja volt annak a bizottságnak, amelyet az uralkodó Bécs város lengyel és moldvai marhával történő ellátásának tanulmányozására küldött ki.43 Caspar Huethofer, 1575-ben a magyar kereskedők egyik szállásadója, 1563-ban Debrecenbe járt bevásárolni. 1565-1566 folyamán Szili János és Márton pápai lakosokkal állt perben fegyverek és hadfelszerelések szállítása során keletkezett adóssági ügyben. 1576-ban Hans de Monte nevű polgártársával együtt az egykor Eperjesen lakott Zarazi (Sárosi?) Jánossal fennállott adósság miatt levelezett.44 A Tiszántúlról és Erdélyből érkezőkkel szemben időről időre felerősödő, az ausztriai beutazást és szabad bécsi mozgást korlátozó vagy éppen tiltó rendszabályok, a szigorodó vámellenőrzések és nem utolsó sorban a szaporodó vámok, az emelkedő vámtételek, ha nem is számolták fel ezt a kapcsolatrendszert, kétségkívül megnehezítették fenntartását. Miként bizonyára negatívan befolyásolta a hódoltsági kereskedelem biztonságát, a közállapotokat Debrecennek 1565-ben Lazarus Schwendi csapatvezére, Székely Antal által történt kirablása (amely ezen évek legnagyobb, az 50 000 forintot meghaladó készpénzzel és áruval rendelkező kereskedőtársasága teljes bukását okozta45), illetve 1566-ban Gyula eleste, a török uralom kiterjedése és megszilárdulása az Alföldön. A problémák felismeréséből adódott egyes kortársak számára az a következtetés, hogy a hó41 Ld. erről: GECSÉNYI L.: Az Edlasperg-ügy, i. m. 287. 42 Bornemissza Tamás életére Bessenyei József folytat kiterjedt kutatásokat. Ezek eredményeinek megjelenése részben már a közeljövőben várható. István Kullockról: Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén. Bp., 1988. és ÖStA HKA HFÖ RN14. 680. 43 ÖStA HKA NÖKA Prot. Bd. 21. 31.1549. jul. 19. és 193. 1549. okt. 23.; ÖStA HKA NÖKA RN 35. 1561. Dec. 233. 44 Bécsi szállásadó: ÖStA KA HKRA Reg. 1575. Aug. 276. Debrecen: ÖStA HKA HFÖ RN 39. 31. Pápa: GyMSM SL SVL Tanácsülési és ítélkezési jegyzőkönyvei. 3. köt. 248-249. Az adatot Dominkovics Péter barátom figyelmességének köszönhetem. ŐOAP EVL No. 5852. Ezt az adatot Pálffy Géza barátomnak köszönöm. 45 RONCSIKj.: i. m. 350
