Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr városa 1526 után
Gecsényi Lajos Török Bálint pápai várára, majd válaszul ő és csatlósai — Báthori Bona ventura András vezetésével a tatai várnagy segítségével — több mint 1500 fő, 1538 márciusában meglepték Győrt, s teljesen kifosztották a váralját, a külvárosokat. A kár, amelyet okoztak óriási volt, hozzávetőlegesen 25000 aranyforintra rúgott. A pozsonyi káptalan kiküldött biztosai által felvett kárjegyzék is jelzi a pusztítás és rablás mértékét. A váraljai városrész központjában a Szent István utcában 19 ház égett le, tulajdonosaikat 1360 aranyforint kár érte. A tűzben elpusztult a Szent István-templom utolsó harangja, s a katonák széttépték a város privilégiumait.26 Tekintettel a pusztulás méreteire, Ferdinánd király a következő három esztendőre mentesítette a püspöki és káptalani javakat (így Győrt is) az adófizetés alól. Az 1541-es adóösszeírás a káptalani városrészben mindössze 13 fizetőképes portát, a Bakics-tulajdonban levő városrészekben 3 Vi portát írt össze, megjegyezvén, hogy a többi a török csapatok és Török Bálint csatlósainak támadásai során elszegényedett. Az összevetés a negyedszázaddal előbbi állapotokkal (a káptalani városrészekben 156 adófizető porta) önmagában mutatja a várost ért csapások súlyosságát.27 Az állandósult fosztogatások, törvénytelenségek miatt a király 1538 januárjában a püspökségi birtokok jövedelmét a Bakics családtól visszavonta és Újlaki Ferenc választott győri püspöknek, királyi kancellárnak adományozta. Több hónapos ellenállás után 1538 őszén a Bakics család a püspöki javakat átadta, de továbbra is megtartotta Héderváry István győri és Győr környéki birtokait, amelyeket még 1532-ben adományoztak számukra. E birtokok, köztük a győri Szent Domonkos utca, hosszú pereskedés után részben 1548-ban kerültek vissza a Héderváryakhoz.28 Az 1541-es esztendő nemcsak egész Magyarország, de Győr városa életében is fordulópontot jelentett. A török támadások hatóköre Buda elvesztésével jelentősen kiterjedt észak felé. A hadszíntér a Veszprém-Győr-Komárom vonalra tolódott, ahol jelentősebb várrendszer nem állta útját a török terjeszkedésnek. A helyzet, amely 1543-ban Székesfehérvár elvesztésével tovább romlott, a védelem gyors megszervezésére sarkallta a királyi Magyarországot, sőt az ausztriai rendeket is. Az új nyugati védelmi vonal egyik kulcsfontosságú pontjaként Győr vára erődítménnyé történő kiépítése kínálkozott a legkézenfekvőbbnek, így a Buda-Bécs útvonal záróbástyája mellett a vár a Rábától kelet-délkeletre eső 26 Bakics Péter és Enyingi Török Bálint összetűzésére BEDY V.: A győri vár és város, i. m. 145. Boroh-i (Baráti?) Jakab panasza a pozsonyi káptalan előtt: GyEL GyKML Cimelio-téka IX. No. 674. A pusztítás kárjegyzéke: GyEL GyKHL Lad. 20. Fasc. 60. No. 3581. 27 Az adómentességről MTAK Czech-gyűjtemény. 15/III. 54. sz. Az adóösszeírás GyMSM GyL Mikrofilmgyűjtemény. Dikális összeírások. 1541. 28 Újlaki Ferenc püspök már 1537 januárjában tiltotta Bakics Pált a püspöki székhely birtoklásától, s ugyanakkor 2000 forintot fizetett Bakicsnak a vár és város átadása reményében. Payr S.: i. m. III. köt. 157. sz. Bakics Péter udvarbírája még 1538. november első napjaiban is fosztogatta a győri polgárokat: János kereskedő házából háztartási edényeket raboltak el, Borbély Benedek feleségét bántalmazták. PAYR S.: i. m. III. köt. 315. sz. Héderváry István javainak adományozásáról: Héderváry oki., i. m. II. köt. 37. sz. Az 1548. évi ítélet a Héderváry-Bakics-perben: uo. II. köt. 119. sz. 32
