Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
A végvári harcok taktikája (Török lesvetés Győr alatt 1577-ben)
Gecsényi Lajos hoz, miután az erődítéseket és a katonaság fenntartását onnan finanszírozzák.41 Az ország területének hadászati szempontokkal összefüggő megváltoztatására irányuló elképzelés azonban — nyilvánvalóan jogi abszurditásával — visszhang nélkül maradt, és nem is került bele az uralkodó számára készített előterjesztésbe. Az augusztus 4-i vereség katonai vonatkozásait tekintve is születtek javaslatok. Mindenekelőtt arról, hogy az őrség létszámát 700 német gyalogosban, 400 huszárban és 300 magyar gyalogosban kellene megállapítani. Felső- Magyarországhoz hasonlóan 50 puskás lovas hadrendbe iktatását is kívánatosnak vélték. Célszerűnek tartották ismét felújítani az alsó-ausztriai fiatal nemesek számára az 1564-ben már egy ízben megtartott fegyvergyakorlatot, ahol a határvédelemben tapasztalatokat szerezhetnek. Nem hiányzott a harcászati eszközök bővítésének gondolata sem. A lovasság támogatása nélkül sík mezőben védtelen gyalogság jobb harckörülményeinek a megteremtéséhez 20 — szakállas puskákkal felszerelt — kocsi (Streitwagen) beszerzését, és a hadszertárban való készenlétben tartását javasolták. Ezeken a kocsikon szükség esetén — miként ezt Zelking már az ütközetben megkísérelte — a gyalogságot fedező puskásokat lehetett az ellenségre a városból kiküldeni. Veszélyhelyzetben láncokkal összekapcsolva szekérvárat alkothattak.42 A szomorú kimenetelű győri csata tanulságait, már csak a fő hadi tanácskozás apropóján is, sok irányban próbálták hasznosítani. Ernő főhercegnek a javaslatokhoz fűzött széljegyzetei megerősítő értelemben rendelkeztek. (Káptalan kitelepítése: „a következő magyar országgyűlésen szorgalmazni kell, az uraknál és a megyéknél közben kell járni, különben az egyháziak túlkiabálják"; a kereskedők kitiltásához: „senki idegent vagy gyanús személyt nem lehet a városba engedni", „a marhaeladást le kell állítani", „a polgárságnak védenie kell magát, őket is mustrálni kell, senki gyanúsat nem lehet egyetlen polgárhoz sem beengedni"; a harci szekerekhez: „Legyen. A főhadszertárnoknak megparancsolandó" 43 Megvalósításuk (a győri városi fejlődésre tett negatív hatásuk mel41 ÖStA HHStA Turcica. Karton 35. Konv. C. 238-240. „Da ist zubendeckhen, wie es die Landtschafft in Österreich aufnemen solle, des si die Stedt erbaut vbd bevestigen haben, das Kriegsvolckh dorten vnderhalten vnnd bezallen, wnnd die Stedt doch dem Capitl aldorten verbleiben solle." 42 A Wessely által hadtörténeti kuriózumnak nevezett kocsiról (WESSELY, K.: i. m. 47.) a tanácskozás számára készült feljegyzésben a következőképpen írnak: „..zwanzig gutschiwagen, darauf ein etlich doppelhaggen fortgebracht werden mügén, zurichten, die in Zeughaus aldorten verwaren lassen und wen ein feindsgescherei dieselben mit etlichen schüczen beseczt mit dem fuessvolckh hinaus gefürt werden..." Az uralkodó számára készült, Ernő főherceg által jegyzett vélemény így fogalmazott: „...vnnd dieweil hievor in der granicz haubtberatschlagung von der Vessten Raab allerlay manngl darunder auch, wie auf solche fall mit zueberaitung der Streitgutschen mit dopplhaggen besser Rat geschafft werden mochte..." A Zelking főkapitány oldalán harcba vonult kocsikat Georg Schmied idézett jelentése így jelölte: „...herr Obrist ersst vngeverlich mit 300 Teutschen schüczen vnnd seinen gerüssten pherdten, sambt seinem hörwagen vnnd etlichen Topelhaggen hemachkhommen..." 43 ÖStA KA AFA No. 1577/13/2. „soll in nächsten hungarischen Landtag mit fleiss getrieben werden, man muss an den Herren und schpannschafften fürpilizen, die geistlichen überschreien 336
