Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Egy köznemesi család a 17. században (A Falussyak)
Gecsényi Lajos került ezzel hozzá, hanem a felesége révén a következő években öröklött Sárkány birtokok is és mindenekelőtt tovább szélesedett rokonsága, erősödtek kapcsolatai. A XV. századtól jelentős tisztségeket betöltött Sárkány családtagok a Nyugat-Dunántúl valamennyi birtokos családjával rokonságban álltak. Felesége anyja nádasdi Darabos lány volt, egyik sógora a később grófságra emelkedett Illésházy Ferenc lett s a távoli unokatestvérek férjei között ott volt a „karrierje" kezdetén álló Festetich Pál is.44 Talán a felesége hozományából kölcsönzött 1668 májusában 1000 forintot (3 évre szóló 180 forint kamattal) Vitnyédy Istvánnak, akinek örököseitől 1671-ben egy ruszti szőlőt kapott a pénz fejében.45 1672-ben már birtokában volt a (fer- tőjszentmiklósi kúria a hozzátartozó földekkel és szőlőkkel.46 1673 januárjában a sógorainak, Sárkány Miklósnak és Istvánnak, adott egy darázsfalvi birtokrészre, mint jelzálogra 1000 forintot, majd áprilisban Sárkány Jánostól megkapták a Vas megyei Győrvár, Boldogasszony és Szentivánfa, a Zala megyei Botfa egyes részeinek inscriptionális jogát.47 1676-ban Sárkány János halála után került sor a keszthelyi Sárkány birtokrész felosztására, tipikus példájaként a sokféle aprózó- dás mindennapi eseteinek. A keszthelyi várban található „fölső öreg palota" és a „kis palota" három részre öröklődött a Sárkány fiúk, az Illésházyak (Sárkány Erzsébet) és a Kisfaludy/Falussy gyermekek (Sárkány Judit) között. Az osztályos levél hangsúlyozta, hogy „ezen atyafiak között is a pitvarokkal, grádicsokkal, ház födelével köz lészen és egyaránt tartoznak mind conservatiójára mind reparatiójára concurrálni". A mezővárosban 3 jobbágy és 1 zsellér illetve 15 puszta hely és kertek illették a Kisfaludy/Falussy mostohatestvéreket.48 Az új szerzemény azonban olyan kötelezettséget is jelentett, ami évek múltán vált esedékessé. Sárkány János ugyanis a Nádasdy-Wesselényi összeesküvési ügyben lefoglalt vagyonát csak nagyobb összeg lefizetése árán kaphatta vissza a kincstártól. Miután ezt a pénzt haláláig meg nem fizette, a teher továbbszállt az örökösökre. 1683 márciusában majd 1684 februárjában a Magyar Kamara két ízben szólította fel Falussyt, hogy örököstársaival együtt fizesse meg a kiszabott 4000 forintot. Bizonyára nem sietett a pénz előteremtésével, mire a Kamara Esterházy Pál nádor fizetésére engedte át az összeget és behajtását ezzel a nádorra bízta. 1684. április 25-én már Esterházy küldött levelet Falussyhoz és ebben azonnali fizetésre szólította fel, mondván ellenkező esetben a birtokaiból vesz elégtételt.49 44 A Sárkány rokonságról: ÖStA HHStA Csáky család levéltára. Fasc. 104. No. 155. Kisfaludy Ferenc gyámsága: uo. No. 150. és VaML VSzKHL Minutae exp. 1680. szept. A Kisfaludy gyermekek: Ferenc, Mária (Szegedy Bálint felesége), Katalin (Bezerédj Pál felesége) 45 ÖStA HHStA Csáky család levéltára. Fasc. 104. No. 126. és 105. 46 Uo. No. 116. 47 Uo. No. 119. és Fasc. 116. No. 3. 48 Uo. Fasc. 104. No. 155. 49 Uo. No. 160. 316
