Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Egy köznemesi család a 17. században (A Falussyak)
A Falussyak által 1602. szeptember elsején kiállított szegődményes irat szerint: „szegeöttünk megh az nemes és vitézlő Falwsi Jánossal égi eztendeig való kötelességre" 40 forint készpénzért, tisztességes ruházatért, lovainak 20 lindvai köböl zabért. Ha szolgáival urához hívatták, akkor a szolgák és a lovak ellátásáról az úr gondoskodott. Kötelességei közelebbi meghatározására Bánffy odaiktatta: „tartozzék minekünk minden tiztessegos dolgainkban hűsegei szolgálni főképpen törwenekben es mindenoth való pöreynkben". Még ha a deák jelző el is maradt gyakorta Falussy János neve mellől, nem kétséges, hogy jogban jártas, tanult emberként forgott a Bánffyak ügyeiben, aki csak akkor tartozott személyesen megjelenni uránál, ha az hívatta. Jutalmát miként korábban is, az éves fizetésen felül neki átengedett egy-egy jobbágytelek jelentette.11 Igaz arra is volt példa — talán a Bánffy János és Kristóf közötti időszakban — hogy utóbbi megkísérelte a Bánffy János által Falussynak adományozott birtokrészeket visszaszerezni. Falussy a megyei közgyűlésen tiltakozott is ez ellen, vélhetően sikerrel.12 1602- ben azután a két Bánffy testvér, Kristóf és György, hozzájárult ahhoz, hogy átvegye Pethő János 400 forint értékű inscriptionalis részeit Cserneszegen, Batincon (egy-egy telek), illetve Lipócon (2 telek).13 Falussy János az 1600-as évtized végén (feltehetőleg 1610 előtt) halt meg. Egy 1612-ben kelt irat szerint második felesége, Pogány Katalin (ekkor már Szecsődy István házastársa) a férje hagyatékából 1610-ben kiadott javakról nyugtatta mostohafiát, Istvánt.14 Maloveczki Borbálától 3-3, Pogány Katalintól 1- 1 fia illetve leánya maradt. Közülük apjuk halálakor Miklós és István voltak nagykorúak, az özvegy kielégítése után ők osztozkodtak az örökségen. Az 1612- ben és 1615-ben tett osztály szerint Falussy Miklós lemondott 567 forint fejében a muraközi zálogos birtokokból őt illető részről, István viszont a sokkal szerényebb Trencsén megyei (Beczkó mezővárosban és Bohuszlavec faluban) anyai hányadot engedte át 50 forintért.15 A következő években még néhány ízben — utoljára 1626-ban — egyezkedésre került sor a két testvér között, de életük szemmelláthatóan más országrészekben folytatódott: Istváné még Zalában, Miklósé a Felvidéken. Tudjuk azt, hogy egyik leány testvérük a korábbi „gazda" Bánffy János özvegye Forgách Margit (ekkor Széchy Tamásné) gondoskodása alatt élt.16 « Uo. 104. No. 5. 12 Bilkei I.-Turbuly É.: i. m. 75.445. sz. (1596). 13 NÖLA SAM Arma III. Lad. 4. Fasc. 4. No. 3. Kivonatok a Falussy családra vonatkozó iratokból a Vasvár-Szombathelyi Társaskáptalan hiteleshelyi jegyzőkönyveiből. 1602/172. sz. m Uo. 1612/262. sz. 15 Uo. 1612/213. A Maloveczki család 1549-ben a Trencsén megyei Bohulavicen kívül Csütörtökön is rendelkezett birtokrésszel, ott ahol a Bánffyak is. Nem kizárt, hogy Suppan/Falussy János a Bánffyak szolgálatában járt vagy élt ezen a vidéken s így ismerkedett meg későbbi feleségével. Ld. Maksay F.: Magyarország birtokviszonyai, i. m. 814-815. 16 NÖLA SAM Arma III. Lad. 4. Fasc. 4. No. 3.1626/17. és ÖStA HHStA Csáky család levéltára. Fasc. 104. No. 41. 311
