Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr városa 1526 után
Győr városa 1526 után Ságban mindvégig a földesúr fennhatósága alatt álló mezővárosi jobbágytelepülések.5 Egy részüket a török hatalom előretörése a hadszíntér közelébe hozta, s ezzel gazdasági-társadalmi fejlődésüket katonapolitikai, hadászati érdekeknek rendelte alá. Ez a fejlődést befolyásoló tényező, kiegészülve más körülményekkel, alapjaiban megváltoztatta és meghatározta az említett településtípusok elkövetkező sorsát. így történt ez Győr esetében is. Győrt a 14-15. században átmenő és áruátvevő-áruelosztó kereskedelmi forgalma emelte ki a környező mezővárosi települések sorából. Kereskedelme a mezőgazdasági árucikkek és a nyugati ipari termékek cseréjén nyugodott. A mezőgazdasági áruk között tekintélyes helyet foglalt el a szarvasmarha, amelyet kisebb részben a Győr környéki (déli és keleti) síkságról hajtottak fel, nagyobb részben az alföldi hajcsárok tereltek Ausztria és a Német Birodalom felé. Gabonát, halat és más élelmiszereket a Szigetköz, Tóköz falvaiból és a Rábán túlról szállítottak a győri piacokra. Itt a környékbeli és a távolabbi mezővárosi kereskedők egyaránt megfordultak. A vásárok és hetipiacok (utóbbira utal a „szombatpiac" utca elnevezés) jövedelme feltételezhetően számottevő összeg volt, mert 1469-ben Héderváry Pál Mátyás királynál emelt panaszt Csupor Demeter püspök ellen a győri vásár- és piacjövedelmek kisajátítása miatt.6 Az 1457-58-as pozsonyi harmincadkönyvek szerint Pozsony 50 kilométeres kereskedelmi körzetén kívülről 61 kereskedő jött, közöttük öt győri.7 1524-ben Némái Sebestyén deák, püspöki udvarbíró tett panaszt a Héderváryak ellen, mert az óvári vásárra ökröt hajtó győri lakosokat Hédervár mellett elfogták, s állataikat elvették.8 Elénk kereskedelmi kapcsolatok alakultak ki a 15. században Pápával is. Győr helyi piackörzetére két 16. század eleji hatalmaskodási ügyből derül fény. 1517-ben a győri piacról hazatérő Kulcsár Fülöp szentmártoni (alsoki) jobbágytól egy vég posztót raboltak el Héderváry Ferenc királyföldi szolgái; 1522- ben pedig Márk, János lovagrendi praeceptor megbízottját fosztották ki a káptalani jobbágyok, amikor a külvárosból a győri piacra igyekezett. („Ad theatrum seu forum commune et liberum dictae Civitatis Jauriensis... ante praescriptum castrum celebrari et fieri consuetum deputasset.")9 A kereskedelem mellett az iparnak elsősorban azok az ágai fejlődtek ki, amelyek a földesúri udvar ellátásával, a helyi piaci körzet igényeivel (mészárosok, vargák, szabók, szűcsök, lakatosok, asztalosok, szíjgyártók stb.) vagy a szőlő- műveléssel (kádárok) voltak kapcsolatosak. 5 Vö. RUZSÁS LAJOS: Városi fejlődés a Dunántúlon a XVI-XVII. században. Különnyomat a Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 71. kötetéből. Pécs, 1966.1. 6 A Héderváry család oklevátára. Közli: RadváNSZKY BÉla-ZÁVODSZKY Levente. Bp„ 1909-1922 (= Héderváry oki.) I. köt. 268. sz. 7 SzŐCSjENŐ: Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon. Bp., 1955.105. 8 PBFL PhKHL 163. sz. 9 MTAK Czech-gyűjtemény. 15/III. 11. és 18. sz. Megjegyzem, hogy a „forum" vagy „theatrum" magyar szóösszetételben „theatrum Bwzapyacz" néven is előfordul. GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 1. köt. 233. 27
