Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Bécs és Magyarország kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez a 16-17. század fordulóján
Gecsényi Lajos 1970-es gazdaságtörténeti konferencián Harald Prickler kismartoni levéltárostörténész előadása jelentett, aki a fraknói Eszterházy levéltárból előkerült 1603. és 1604. évi köpcsényi (kittseei-i) harmincadjegyzékek alapján beszélt az 1603- ban ott regisztrált kolozsvári kereskedőkről.3 Adatközlése, melyet Othmar Pickl gráci gazdaságtörténész professzor nemcsak felhasznált, de az alsó-ausztriai Maria Eilend 1616-1617-es vámjegyzékeinek adataival ki is egészített, valójában bázist teremtett a korábbi nézetek felülvizsgálatához.4 A kolozsváriak folyamatosan továbbélő nyugati összeköttetéseit az 1599-1637. évi kolozsvári harmincadjegyzékek alapján azután Pap Ferenc dokumentálta megingathatatlanul 1980-ban és 1981-ben megjelent tanulmányaiban. Ezek szerint a kolozsvári polgárok kereskedelmi kapcsolatrendszerében 1599-ben éppúgy Bécs állt az első helyen, mint 1610-ben vagy 1618-ban, megelőzve Lengyelországot és Magyarországot. (A kép teljességéhez tartozik, hogy a 17. század első évtizedéről nincsenek adatok.) A csekély magyarországi import önmagában is bizonyítéka annak, hogy a kolozsvári távolsági kereskedők ebben az időszakban is közvetlenül a császárvárosba utaztak iparcikkeket bevásárolni.5 für die Geschichte der Stadt Wien, 6. (1926) 36. skl.; Csendes, Peter: Zur Wiener Handelsgeschichte des 16. Jahrhunderts. Wiener Geschichtblätter,. 29. Wien,1974. 218. skl. 3 Prickler, Harald: Das Volumen des westlichen ungarischen Aussenhandels vom 16. Jahrhundert bis 1700. Die wirtschaftlichen Auswirkungen der Türkenkriege Hgb.: PICKL, Othmar. Graz, 1971.142-143. Az 1603. évi adatok ellenére, a kolozsvári kereskedőknek az 1604. évi listából való teljes eltűnéséből következtetve, Prickler maga is fenntartásokat hangoztatott a kereskedelmi forgalom folyamatosságát illetően. Vö. ehhez: PACH ZSIGMOND PÁL: Magyarország nyugati gyapjúszövet behozatala a 15. és a 16. század közepén. Történelmi Szemle, 14. (1971) 1-2. sz. 31. 50. jegyzetben mondottakat. Más kérdés, hogy a század folyamán Bécs központi szerepe legfeljebb időlegesen volt veszélyeztetve, kevésbé a háborús események, mint a vámemelések, új vámok bevezetése miatt. 4 PICKL, Othmar: Die Rolle der Habsburgischen Ostalpenländer im West-Ost-Handel von der Mitte des 15. bis zur Mitte des 17. Jahrhunderts Domus Austriae. Eine Festgabe Hermann Wiesflecker zum 70. Geburtstag. Hgb.: Höflechner, Walter-Mezler, Helmut J.-Pickl, Othmar. Graz, 1983. 309- 311. A Pickl által használt 1616-1617. évi jegyzékek a szárazföldi vám naplói. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert Pickl, aki a petronelli levéltárban felfedezte a naplókat, a vízivámot is Maria El- lend-inek nevezi, holott az iratokból egyértelműen kiderül, a vízivám Petronellen volt, még ha alkalmanként Hamburgban szedték is. Pickl egy másik tanulmányában nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi kapcsolatok a 15 éves háború alatt sem szakadtak meg, bár az 1604-es év kétségkívül bizonyos törést mutat. UŐ: Österreichs Stellung im West-Ost-Handel von 16. bis zur Mitte des 18. Jahrhunderts mit besonderer Berücksichtigung des Handels mit dem Südosten Mitteilungen des Bulgarischen Forschungsinstitut in Österreich jg. 4/2. Wien, 1981. 38-40. 5 Pap, FERENC: Orientaria central-europeana a comertului clujean in prima iumetate a sec. 17. Acta musei Napocensis, 17. Cluj, 1980. 212-213. és UŐ: Comertul Clujulm cum Vienna intre 1599-1637 (Pe baza registleror tricensimala). Acta musei Napocensis 18. Cluj, 1981.171-190. Köszönöm Pap Ferenc barátomnak, hogy tanulmányai különlenyomatát a rendelkezésemre bocsátotta. Ide vonatkozóan kell még megemlíteni Samuil Goldenberg tanulmányát: GOLDENBERG, Samuil: Der Handel Transsilvaniens vom 14. bis zum 17. Jahrhundert. Scripta mercaturae, 11. St. Katharinen, 1977. Ő ugyancsak felhasználta a kolozsvári harmincadnaplók adatait. Elemzésükben sajnos mindketten, az ismert körülmények között, Magyarország fogalmán csak a mai országterületet értik, ami érthetően torz képet ad a kereskedelmi kapcsolatokról. 272
