Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)

Győr kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez a XVII. században

Győr kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez

A folyamatos kereskedelmi élet hátterét biztosító boltok nem minden esetben voltak a kereskedők tulajdonában, gyakran csupán bérelték azokat. 1604- ben néhai Király Ozsvát piactéri sarokházában hatan béreltek bolthelyiséget, amelyek a következő években is előtűnnek az iratokban.72 1617-ben Borbély Kristóf tehetős kalmárember mindenféle boltbéli áruját 2400 magyar forint értékben régi szolgájának Frajstetter Györgynek adta el, aki 6 évre a bolthelyiséget is bérbe vette.73 1621-ben Angrano Márton (a fentebb említett Lajos fia) 10 évre adta bérbe a boltját Prasztell Mihálynak, évi 20 magyar forintért.74 1623-ban Corona (Olasz) Lukács ugyancsak Angranotól bérelt boltot.75 1622-ben Kapra Istvánná Ilona asszony végrendeletében szerepelt a háza alatt lévő bolthelyiség, „kiben posztót árult Arthofer György".76 Oppaka György városi főbíró 1640. december 8-án kelt testamentuma a vagyon részeként említette a házában lévő két bolt bérét, évi 12, illetve 16 forintot. A 16 forintos bérleti díjú helyiséget Notterer Kristóf bírta, aki 1629 óta árult itt,77 majd 1655-ben Bécsbe költözött, miután kereskedését az árukészlettel együtt eladta Hermann Mátyásnak 3166 fi 24 dénár értékben.78

A boltok mindennapi életére csupán apró adalékok utalnak, ám ezek is fontos jellemzői az erődváros arculatának. 1624 júniusában Kapornaky Péter tett panaszt Torkos Imre ellen, mert a boltjából állítólag erőszakkal elvitt egy tarka kendőt. Torkos, aki városi esküdt volt, ezzel szemben azt vallotta, hogy Kapornaky hitvány dolgokat árult a boltjában, és válogatott a vevők pénzében. Ez ellen a kapitányok és a seregbíró egyaránt tiltakoztak. így a bíró nevében, hivatalos személyként ment a boltba, figyelmeztetni a kereskedőt, a kendőt pedig zálogul vitte magával.79 1632 májusában Still Gáspár katona felesége, aki Angrano Márton házában bérelt bolthelyiséget a tulajdonos feleségét Balásffy Erzsébetet vádolta, mert tőle és inasától 1631 novemberében pénzt lopott, s ezenfelül rendszeresen vitt el fizetés nélkül bolti árukat.80

Az inasról más forrásokban is megemlékeztek. Hoffer Sebestyén kereskedő végakaratában Peck Gáspár János nevű inasának 30 forintot, majd inasévei kitöltése után újabb 20 forintot rendelt. (1640)81 Gindl Orbán nagykereskedő („Handelsherr") kifejezetten „tanoncszerződést" kötött a Kismarton melletti

72 GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 6. köt. 390. Komáromban a városnak is voltak boltjai, melyeket évről-évre bérbeadtak. Egy ilyen végzést örökített meg a városi jegyzőkönyv 1606. március 15-ről. SOAK Komárom város jegyzőkönyve. 1. köt. 17.

73 GyMJVL GyVL Tanácsülési és ítélkezési jegyzőkönyvek. 6. köt. 214.

74 GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 7. köt. 125.: „... totalem unam officinam suam seu fornicem majorem mercatoriam angularem in domo ipsius civili."

75 GyEL GyKHL Libri testamentorum. 1. köt. 127-128.

76 Uo. Felvallási jegyzőkönyvek. 7. köt. 193.

77 GyMJVL GyVL Végrendeletek. 53. sz.

78 TMÖL Gindly család levéltára. VI/94.

79 GyMJVL GyVL Tanácsülési és ítélkezési jegyzőkönyvek. 1. köt. 90.

8° Uo. 7. köt. 97.

81 GyEL GyKHL Libri testamentorum. 2. köt. 126.

267