Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Magyar diákok a bécsi tartományi iskolában a 16. század második felében
Magyar diákok Azt viszont, hogy a bécsi iskoláztatás lehetősége egyáltalán miként merült fel az érintettek családjában, legfeljebb találgathatjuk. Függetlenül azonban attól, hogyan és miként jutott el a hír Bécsből a kanizsai végvárba vagy egy felvidéki nemesi kúriába, a meghatározó jelentőségű az volt, hogy az iskoláztatás iránti igény megfogalmazódott a háború és béke között ingadozó 16. századi Magyarországon. Azaz egy végvári tiszt (és nemcsak Thury György) vagy egy ismeretlen köznemes fejében felmerült a gondolat: gyermekét pallé- roztatni kell. A 17. századi jezsuita és protestáns iskolák világában az egyre erőteljesebben formálódó egyházi és hivatalnok-értelmiség számára ez már minden bizonnyal lényegesen könnyebb volt.38 Vagy csupán ismereteink szerényebbek a 16. század második felét illetően. A háttérben ott lappang egy másik kérdés is: kik és milyen meggondolásból befolyásolták a császárt, hogy saját pénzügyi tisztviselőivel szemben ragaszkodjék a külföldi (két évtizeden át elsősorban magyar!) diákok felvételéhez a bécsi iskolába. Ujlaky Sebestyén kapitány Ernő főherceghez címezte beadványát; talán a magyar ügyekért felelős főherceg (vagy környezete) volt a támogatója a végvári tisztek fiai felvételének? A konkrét információk a bécsi iskoláról valóban a végváriakhoz juthattak el a legkönnyebben. Hozzájuk a Haditanács komisszáriusai, az élelmezési tisztek, a fizető- és mustrlmesterek hozták a bécsi híreket, így hamarabb értesülhettek a különböző eseményekről. Feltehetően a végvári tisztek tájékozottsága, felkészültsége sem volt olyan szerény, hogy ne akarták volna a veszélyes végvári körülmények közül a „nevelőintézetként" is felfogható alapítványi iskolába, akárcsak egy tanévre is, bejuttatni fiaikat.39 Bizonyára fontos szempont volt az is, hogy a nyugat-dunántúli végvidék központi erősségeiben legfeljebb a seregiskolák működtek. A közeli vagy távolabbi városok iskolái pedig merevebb vallásos jellegük miatt nem feltétlenül voltak vonzóak a végváriak számára. Ebben az értelemben a schola provincialis nem túl szigorúan katolikus beállítottsága önmagában is kedvezőbbnek tűnhetett. Létezett azonban más lehetőség is a kapcsolatteremtésre, többek között az udvari szolgálat (Jakchy- Serédy) vagy az üzleti kapcsolat (Tardy).40 38 Vö. R. VÁRKONYI ÁGNES: Pelikán a fiaival. H. n., é. n. 114-132. 39 Vö. Szántó IMRE: A végvári rendszer kiépítése és fénykora Magyarországon, 1541-1593. Bp. 1980. 106. 40 A lehetőségekre csupán egy példa Tardy János apja, Gáspár és a bécsi központi pénzügyi hatóságok kapcsolata. 1569 novemberében Hyeronimus Beck kamarai tanácsos feljegyzést készített arról, hogy a katonai élelmezési hivatal részére szállítandó gabona ügyben levelet küldtek Tardy Gáspárhoz. 1570 májusában az Udvari Kamara leiratot küldött a Magyar Kamarához arról, hogy Tardy Gáspárhoz intézzenek parancsot egy, a Vág folyón átvezető híd ügyében. ÖStA HKA HFU RN 21.1570. május. 358. és HFU Proth. Exp. Bd. 283. 612. Takáts Sándor szerint Tardy 5000 tallér értékű gabonát adott el Bécsben a katonai élelmezési hivatalnak: TAKÁTS SÁNDOR: A dunai hajózás a XVI-XVII. században. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, 4. (1900) ...sz. 252. Serédy pártfogója, Jakchy Boldizsár 1572-ben jelen volt, mint asztalnok Rudolf magyar királlyá koronázásán. Ld. LlETZMANN, HILDA: Quellen zur ungarischen Krönung Rudolf II. im Jahre 1572. Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs, 42 (1992) 99. 251
