Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)

Adatok a Győr környéki szőlőművelés történetéhez a XII-XVII. században

Adatok a Győr környéki szőlőművelés történetéhez adat áll rendelkezésünkre a XV. századból, 1401-ből, amikor Ilona asszony, Csá­szár (dictus) Jakab jobbágy özvegye Póka nevű szőlejét engedi át földesurának, Héderváry Miklósnak.40 Végül feltétlenül említenünk kell, hogy a szőlőskertek a XIV-XV. században minden bizonnyal már nemcsak a domboldalakat hálózták be, hanem a cseké­lyebb lankákra is áthúzódtak. Erre enged következtetni a veszprémi káptalan jelentése 1357-ből, Semjénsuka határjárásáról. Az 1526 után elnéptelenedett vi­déken, Macsó és Söptér között láttak szőlőket a határjárást végző papok és kirá­lyi emberek. (Pér határában a söptéri „hegy" a XVIII. századtól már önálló hegyközségi szervezettel rendelkezett.41 1231-ből ismerjük az első adatot szőlők magánszemélyek, mégpedig nem kiváltságolt jogállású emberek közötti adásvételére. A pannonhalmi konvent oklevélben bizonyította, hogy azt a szőlőt, amelyet Urias apát hű szolgálataiért Nyalkán Bársonyosi Benkének adományozott, az eladta a kolostor Tarján falu­ban élő Necku nevű szolgájának.42 Igaz a következő évszázadban gyéren csordogálnak az adatok a hasonló jel­legű ügyletekről, mégis bizonyosra vehetjük, hogy a szőlők adásvétele nemesek, nem nemesek, egyházaiak között változatlan erősséggel folyt. Ezt jelezik, hogy 1368-ban Nyúlon az egykori királyi szőlőművesek birtokainak összeírásakor azt mérhették fel, hány szőlő cserélt gazdát és volt már ekkor új tulajdonos kezén, így például Bőd vincellér szőleje ásványi (Azuani) Miklós fia András és egy enesei (insei) nemesember, Futus vincellér szőleje Pál győri kanonok, István győr-káptalanvárosi lakos fiai, valamint a nyúli Miklós fiai János, Simon, Do­monkos: András fia János vincellér szőleje a győri Pete fia Bálint; Petre vincellér szőleje a győri Jakab halász özvegye tulajdonába jutott.43 1410-ben hasonló ösz- szeírás készült a túród és pápóci prépostok között felmerült ellentét ügyében Écsen, amikor is konkrétan utaltak a szőlők eladására: pl. Kelemen fia István a túród prépost jobbágya Wz vincellér utódaitól vásárolta meg a szőlőt, Szőke (Zewke) Domonkos ugyanakkor Maraz vincellér leszármazottaitól.44 1378. február 23-án a győri káptalan előtt György mester, győri kanonok egy nagybaráti szőlejét („in loco Horhos") — amelyet egykor Pápóczi Mihálytól vett — szomszédai között volt Barbati András győr-külvárosi királyi jobbágy eladta Csallóközi Tamás fia Miklósnak.45 1403. január 6-án a Győrben lakó bizonyos Néma falubeli nemesemberek fogott bírák előtt osztoztak meg nemes Bácsi (Baach-i) Istvánnal a nyalkái hegyen fekvő szőlejükön, amelyet atyáik közösen MÓL Dl 87 679. 41 PRTII. köt. 434. 158. sz. A későbbi söptéri hegyközség jegyzőkönyve Nagy Lajos péri lakos tulaj­donában. 42 ÁÚOI. köt. 291.175. sz. « PRT VIII. köt. 97. és 379.102. sz. 44 ZsO II. köt. 7912. sz. 45 Héderváry oki. I. köt. 74-76. 76. sz. 197

Next

/
Oldalképek
Tartalom