Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr vármegye közigazgatása és tisztikara a XVII. században
Gecsényi Lajos kén négy községben predialista (egyházi) nemesek éltek. Kezdetben csupán néhány, majd több falu tartozott a pápai uradalomhoz (Mohács után az enyingi Török család kezén), de voltak itt birtokrészei a Kanizsaiaknak és Marczaltőyeknek is. Az egyházi jelenlétnek megfelelően a megyében a püspök és a káptalan (egyben a megyeszékhely nagy részének földesurai), a pannonhalmi apát, valamint a Héderváryak jelentették a meghatározó erőt.2 1516-tól a győri püspökök a megye főispáni tisztét is bírták kétszázötven esztendőn át. Az 1526 előtt működött alispánok között zömében a megyebeli középnemes családok képviselői fordultak elő (megyeri Varjú 1422-1435; bőnyi Vértessy 1498, 1500; szemerei Ujszászy 1501; Héderváry 1514; csikvándi Kapolchy 1525), de találunk Pozsony, illetve Komárom megyei nemeseket is (Bánhidai 1420; Kondé 1451; Karcsay 1481, 1486). A XV. század második felétől jellemző, hogy az alispán tisztét egy időben két személy töltötte be, akik ugyanakkor a győri várnagyok is voltak.3 Az ismert szolgabírák ugyancsak a fenti képbe illeszkednek, ámde valószínűen ők a középnemesség alsó kategóriájába tartoztak. (Koronczói, Gugi, Felpéczi, Haly, Asszonyfalvay, Szapy, Mosly, nagybaráti Cseghe, Némái — vagy Czenden —, koroncói Hagymássy, Berényi.) A szolgabírák számát az oklevelek a XIV-XVI. században négy főben adták meg.4 Az 1526 utáni évtizedben, ahol természetesen már az adatok száma is megnövekszik, bizonyos átalakulás kezdetei figyelhetők meg. Az alispáni poszton állandósult a megye egyik legrégibb famíliájának, a téti és mérgesi Pokyaknak a jelenléte, de mellettük nem kevésbé jellemző azoknak a litterátusoknak a tisztségviselése, akik pályájuk során a püspöki vagy apátsági udvarbíró székében is megfordultak (némái Sebestyén deák, Ásványi Miklós deák, Alsoki László deák).5 A gyakran változó és székhelyüktől mind gyakrabban távollevő püspökök 2 A megye történetének részletes feldolgozása, a megjelenés idejének megfelelő ismeretekkel: Győr megye és város egyetemes leírása. Szerk.: Fehér Ipoly. Bp., 1874.; Győr vármegye. Szerk.: BOROVSZKY SAMU. Bp., 1908. (Magyarország Vármegyéi és Városai). Az alispánok névsorát hiányosan és évszámbeli pontatlanságokkal közli a 405. oldalon. 3 A megye Mohács előtti tisztikarának összeállításához célzott gyűjtést nem végeztem, így csupán alkalmi kutatásaim egy-egy példáját említem. Varjú: GyMSM SL Mohács előtti oklevélgyűjtemény. MÓL DL 5344., 5373.; A Héderváry család oklevéltára. Közli: RadváNSZKY BÉLA-Závodszky Levente. Bp., 1909-1922. (= Héderváry Oki.) I. köt. 179.154. sz. Vértessy: GyMSM SL: Mohács előtti oklevélgyűjtemény. MÓL DL 5605.; Ujszászy: GyMSM GyL; PBFL PhKHL Oklevelek. 89a. sz.; GyMSM SL Mohács előtti oklevélgyűjtemény. DL 5612; MÓL DL 90 435.; Héderváry Oki. I. köt. 549. 379. sz., 598. 414. sz. Kapolchy: PBFL PhKHL Oklevelek. 163. sz. Bánhidai: Héderváry Oki. II. köt. 351. 349. sz. Kondé: GyMSM SL Mohács előtti oklevélgyűjtemény. DL 5460. Karcsay: uo. DL 5566., 5577. A kettős alispánságra: 1475: GyMSM SL Mohács előtti oklevélgyűjtemény. DL 5534.; MÓL DL 17 729. 1479: MÓL DL 18 273. 1481: GyMSM SL Mohács előtti oklevélgyűjtemény. DL 5566. 1486: uo. DL 5577.1493: uo. DL 5591. 4 Az alispán és a négy szolgabíró általános említése: 1398: GyMSM SL Mohács előtti oklevélgyűjtemény. Dl 5256. 1422: uo. DL 5345. 1486: uo. Dl 5373. A négy szolgabírói járás említése Mohács után: GyMSM GyL Mikrofilmgyűjtemény. Dikális összeírások. 19. köt. 1532. 5 Némái Sebestyén deák, alispán: Győr vármegye, i. m. 300. old. (1522), MTAK Czech János- gyűjtemény 15/III. köt. 23. (1531). Némái Sebestyén deák, püspöki udvarbíró (1524): PBFL PhKHL Oklevelek. 163. sz. Ásványi Miklós deák, udvarbíró és alispán (1553): GyEL GyKHL Okmánytár. 166
