Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Városi önkormányzat a XVII. században Győrött
Városi önkormányzat Győrött sága ellen vétő vásári zsidók dolgában.74 1641 novemberében Tar István esküdt, mint helyettes bíró elnökölt a Benkovith Péter városbíró személyének megsértése miatt Boka János újvárosi polgár ellen indított perben.75 1693-ban egy időpontban Rékay Miklóst és Langhon Jánost is helyettes bírónak nevezik, 1695-ben pedig Szabady András nótáriust említik ily címmel.76 A másodbíró megjelölés csupán egy alkalommal, a pozsonyi káptalan által foganatosított tanúmeghallgatás névsorában olvasható (1635).77 Fentiekhez hasonló módon értelmezhetjük 1607-ből Semberger György funkcióját egy örökösödési ügy tanúi között, amikor „protunc locum iudicis obtinente" kifejezéssel jelölik.78 Arra történő utalást, hogy az esküdtek között valamilyen rangsor létezett volna (mint pl. Debrecenben az első esküdt) csak általánosságban ismerünk. Egy 1680 júliusában kelt statutum szerint a számadásokat a kamarások félévente tartoztak bemutatni a főbírónak, a jegyzőnek és 3-4 jelentősebb esküdtnek („tribus aut quattuor ex pocioribus iurassoribus").79 A megbízatások fentebb említett elkülönülése az esküdtek között, az állandó tisztségek létrejötte elsőként a város jövedelmeinek kezelésében érvényesült a kamarási megbízatás kialakulásával. 1603-ban a tanács még Szeghy Szűcs Gergely városbíróval számolt el a városi pénzekről, Kapra István főbíró 1607. május 3-án még utódjának, Szűcs Benedeknek adta át az adópénzt.80 Hat esztendővel később viszont Pajzsgyártó Pál esküdt végrendeletében akként hagyatkozott, hogy „amint az laistrómban van írva az varas penzi megh adattassék".81 Az ez évbeli bírót, Dallos Jánost 1619-ben éppen azzal az indokkal mentették fel bizonyos pénzösszeg megfizetése alól, hogy Pajzsgyártó tartozott volna elszámolni róla, mivel a város választotta Pajzsgyártót a perceptorságra, s nála maradt a regestrum, illetve a nyugta.82 Ettől kezdve folyamatos a kamarás működése. 1632-ben a főbíró 362 forint 62 dénárt adott Bajusz Mihály kamarás kezébe.83 1636-ban a Fertő melléken vásárolt bort a tanács megbízottja, aki a kapott előlegről a kamarásnak számolt el.84 1640 decemberében a vásárok jövedelméről alkotott statutum szerint a befolyó vásárpénz fele a várost illette, s azt a kamarásnak kellett elszámolni.85 1644. november 22-én az újonnan választott kamarás vagy másként „kincstartó" (tezaurarius) Pereszteghy János tette le az esküt a főbíró, a szenátorok és a jelenlévő megyei tisztviselők előtt. Esküjében kötelezte magát, 74 Uo. 7. köt. 31. 75 GyMSM GyL GyVmL Győr vármegye nemesi közgyűlésének iratai. 1641.1/15. 76 GyMJVL GyVL Tanácskozási és törvénykezési jegyzőkönyvek. 15. köt. 272. és 380. 77 MOL E 210. Győr, 1635. december. 78 GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 6. köt. 534. 79 GyMJVL GyVL Tanácskozási és törvénykezési jegyzőkönyvek. 13. köt. 58. 80 Uo. Tanácskozási iratok, 1603.1. sz. és Tanácskozási és törvénykezési jegyzőkönyvek. 2. köt. 101. 81 Uo. Végrendeletek. 14. sz. 82 Uo. Tanácskozási és törvénykezési jegyzőkönyvek. 6. köt. 313. 83 Uo. 5/a. köt. 10. 84 Uo. 5/a. köt. 23. 88 Uo. 8. köt. 71. 153
