Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Városi önkormányzat a XVII. században Győrött
Városi önkormányzat Győrött külön zászlót csináltatott és dobot vásároltatott, amelyet az újvárosi hadnagy házánál őriztek, s kivonulásaik alkalmával használtak.55 Az előzmények ismeretében nem meglepő, hogy megválasztása másnapján 1647. április 25-én Bényi János nagyprépost a maga és a káptalan nevében írásban közölte a város polgárságával, hogy Szakony Jánost bírói tisztében meg nem erősítik, működését, az általa foganatosított intézkedéseket törvénytelennek tartják. Azokat a városi lakosokat, akik Szakonyt városbírónak elismerik, 20 forint bírsággal sújtják. A fenyegetés és tiltás azonban nem hozott eredményt.56 Szakony János ugyanezen nap letette a főbírói esküt és megkezdte működését. Vezetésével a városi tanács és a polgárság néhány hónap alatt minden földesúri szolgálatot megtagadott a káptalannak. Keltezetlen, de tartalmi jegyek alapján erre az időre datálható feljegyzések szerint Szakony arra alapozta a káptalannal szembeni fellépését, hogy az 1271. évi privilégium szerint Győrt a fehérvári polgárokkal azonos (tehát szabad királyi városi) jogok illetik meg, ezek viszont vitathatatlanná teszik a szabad bíróválasztást, a királyi fellebbviteli fórumok illetékességét, és más szabadságjogokat. így a város megtagadta a jogcím nélkül követelt vámfizetést a káptalan abdai vámján, a kötelező bérfuvart a kanonokok számára, a határban legelő marhák után járó fűpénz befizetését, a végrendeletek bemutatását, az új polgárok felvételének jóváhagyását, a házvételek és eladások felvallását a káptalanban, a káptalani úriszék másodfokú ítélkezési jogát és más kisebb szolgáltatásokat. Azokat a polgárokat, akik félelemből vagy más okból nem merték megtagadni az abdai hídnál a vámfizetést, a főbíró maga elé idéztette és megbírságolta. Az egyik újvárosi esküdtpolgár halálos megveretéséért a vármegyén eljárást kezdeményezett a nagyprépost ellen.57 A káptalan kezdetben tehetetlenül szemlélte az eseményeket, mígnem 1648 áprilisában nádori parancsot eszközölt ki tanúvallomások szedésére Szakony János törvénysértéseiről és a város „jobbágyi" kötelességeiről. A meghallgatott tanúk — Szakony személyes ellenségeitől eltekintve — nem tagadták a polgárság fellépésére vonatkozó általános tényeket, de nem szolgáltattak adatokat a főbíró ellen.58 A sorra kerülő bíróválasztáson azonban Szakonyt nem jelölték, helyét a protestáns Szombath Szabó András foglalta el.59 A káptalan, tekintet nélkül vallására, jóváhagyta megválasztását. Noha Szakony elkerült a város éléről, a küzdelem változatlan hevességgel folytatódott Győr és a földesúr kö55 GyMJVL GyVL Győr város magánokiratai. 746. sz. Azért is került sor a zászló csináltatására, mert (ti. az újvárosiak) „magok kívánták ki, hogi inkab tarczon az ember zászló alá". 56 GyMJVL GyVL Győr város magánokiratai. 732. sz. 57 GyEL GyKML Téka XVIII. No. 2867. A győri lakosok fizetési terhei, amelyeket 1647 óta nem teljesítenek a káptalan számára. GyMJVL GyVL Győr város magánokiratai. 449. sz. A pozsonyi káptalan tanúmeghallgatásai Szakony János ellen 1648. 58 GyMJVL GyVL Győr város magánokiratai. 449. sz. 59 Mi sem jellemzőbb Szakony János további aktív részvételére a város ügyeinek intézésében, hogy 1649 áprilisában, amikor Pozsonyban tartózkodott az országgyűlésen, Szombath Szabó András őt sürgette állásfoglalásra a káptalannak a város ellen a vármegyei törvényszéken indított perében. „Kérjük annak okáért kegielmeteket keölesek cselekednünk" — írta Szombath Szabó. 149
