Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)

Városi önkormányzat a XVII. században Győrött

Gecsényi Lajos mind Szőnyi káptalani megerősítésével kapcsolatban komoly problémák merül­tek fel, sőt Szakony hivatali működése alatt (1647-1648) bontakozott ki a város és a földesúr káptalan közötti leghevesebb, később még részletezendő, összecsa­pás. A város bíróválasztási gyakorlata két ponton válhatott ellentétek forrásává. Az egyik a jelölés módja, a másik a megerősítés ténye. A jelölést illetően 1619-ben támadt vita a község, illetve a tanács (azaz az es­küdtek) és az „öregemberek" között, miután a polgárok, elképzelhetően egy korábbi gyakorlat alapján, maguk is igényt tartottak volna arra, hogy a négy jelöltből kettőt ők állítsanak. Egyezség nem jött létre, mire a káptalan döntését kérték, s az a tanácsbeliek álláspontját ismerte el érvényes gyakorlatnak.42 Egy év múltán az eset megismétlődött. A tanács ekkor Siey János jogtudó végvári tisztet, Dallos János főbírót és Veszprémi Tóth András városi jegyzőt küldte a káptalan elé álláspontjának képviseletében. A polgárokat tízfős küldöttség kép­viselte, élén Nagy Szabó János esküdttel, többszörös bírójelölttel.43 A helyzet azonban ekkor sem változott, a jelölés módja a tanács által kialakított és a föl­desúr által szentesített formában rögződött, a község beleszólási jogának mellő­zésével. Az ügy hátterében talán a város vezetését kezében tartó gazdag Dallos- Kéthelyi-Kalmár Csatt és Torkos rokonsággal szembeni fellépés szándékát, a városvezetés demokratizmusának szélesítésére irányuló törekvést sejthetünk. Annál is inkább, mert a konfliktust megelőzően fordult elő első alkalommal, hogy a városbírót 3 évig tisztében marasztották. Bonyolultabb és mélyebb problémákat vetett fel a káptalani megerősítés kérdése, ami a polgárság elemi jogait sértette, és elvben lehetővé tette a földesúr számára bárki megválasztásának megakadályozását. A konkrét esetek alapján alapvetően két tényező köré csoportosíthatók a választási eredmények meg­semmisítésének indokai. Az egyik a bíró felekezeti hovatartozásának, azaz pro­testáns mivoltának kérdése, a másik a káptalan utasításaival való szembeszegü­lés, a város jogainak következetes védelme, a földesúri szolgáltatások megtaga­dása. Ez utóbbit a szabad királyi városi jogokért vívott küzdelem nyitányának is tekinthetjük. A protestáns bíró választásának különös társadalmi nyomatékot adott, hogy a XVII. század folyamán Győr lakosságának számottevő része a lutheri, illetve kálvini tanok követőjének vallotta magát.44 1628 áprilisában Szombath Szabó András választásának jóváhagyását tagad­ták meg evangélikus vallása miatt, noha három évvel korábban Szombath már volt főbíró. Helyére Benkovith Takács István került, aki utána a legtöbb szavaza­tot kapta. Ez alkalomból a káptalan leszögezte, hogy polgári köztisztség viselé­42 GyMJVL GyVL Tanácskozási és törvénykezési jegyzőkönyvek. 6. köt. 295.; CSIZMADIA A.: Győr közigazgatása, i. m. 210. 43 GyMJVL GyVL Tanácskozási és törvénykezési jegyzőkönyvek. 6. köt. 321.; CSIZMADIA A.: Győr közigazgatása, i. m. 210. 44 JENEI F.: i. m. 150-152. és Pataky László; A győri református egyház története. Bp.-Győr, 1985. Payr Sándor: A dunántúli evangélikus egyházkerület története. Sopron, 1924. 365-376. 146

Next

/
Oldalképek
Tartalom