Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Városi önkormányzat a XVII. században Győrött
Gecsényi Lajos mind Szőnyi káptalani megerősítésével kapcsolatban komoly problémák merültek fel, sőt Szakony hivatali működése alatt (1647-1648) bontakozott ki a város és a földesúr káptalan közötti leghevesebb, később még részletezendő, összecsapás. A város bíróválasztási gyakorlata két ponton válhatott ellentétek forrásává. Az egyik a jelölés módja, a másik a megerősítés ténye. A jelölést illetően 1619-ben támadt vita a község, illetve a tanács (azaz az esküdtek) és az „öregemberek" között, miután a polgárok, elképzelhetően egy korábbi gyakorlat alapján, maguk is igényt tartottak volna arra, hogy a négy jelöltből kettőt ők állítsanak. Egyezség nem jött létre, mire a káptalan döntését kérték, s az a tanácsbeliek álláspontját ismerte el érvényes gyakorlatnak.42 Egy év múltán az eset megismétlődött. A tanács ekkor Siey János jogtudó végvári tisztet, Dallos János főbírót és Veszprémi Tóth András városi jegyzőt küldte a káptalan elé álláspontjának képviseletében. A polgárokat tízfős küldöttség képviselte, élén Nagy Szabó János esküdttel, többszörös bírójelölttel.43 A helyzet azonban ekkor sem változott, a jelölés módja a tanács által kialakított és a földesúr által szentesített formában rögződött, a község beleszólási jogának mellőzésével. Az ügy hátterében talán a város vezetését kezében tartó gazdag Dallos- Kéthelyi-Kalmár Csatt és Torkos rokonsággal szembeni fellépés szándékát, a városvezetés demokratizmusának szélesítésére irányuló törekvést sejthetünk. Annál is inkább, mert a konfliktust megelőzően fordult elő első alkalommal, hogy a városbírót 3 évig tisztében marasztották. Bonyolultabb és mélyebb problémákat vetett fel a káptalani megerősítés kérdése, ami a polgárság elemi jogait sértette, és elvben lehetővé tette a földesúr számára bárki megválasztásának megakadályozását. A konkrét esetek alapján alapvetően két tényező köré csoportosíthatók a választási eredmények megsemmisítésének indokai. Az egyik a bíró felekezeti hovatartozásának, azaz protestáns mivoltának kérdése, a másik a káptalan utasításaival való szembeszegülés, a város jogainak következetes védelme, a földesúri szolgáltatások megtagadása. Ez utóbbit a szabad királyi városi jogokért vívott küzdelem nyitányának is tekinthetjük. A protestáns bíró választásának különös társadalmi nyomatékot adott, hogy a XVII. század folyamán Győr lakosságának számottevő része a lutheri, illetve kálvini tanok követőjének vallotta magát.44 1628 áprilisában Szombath Szabó András választásának jóváhagyását tagadták meg evangélikus vallása miatt, noha három évvel korábban Szombath már volt főbíró. Helyére Benkovith Takács István került, aki utána a legtöbb szavazatot kapta. Ez alkalomból a káptalan leszögezte, hogy polgári köztisztség viselé42 GyMJVL GyVL Tanácskozási és törvénykezési jegyzőkönyvek. 6. köt. 295.; CSIZMADIA A.: Győr közigazgatása, i. m. 210. 43 GyMJVL GyVL Tanácskozási és törvénykezési jegyzőkönyvek. 6. köt. 321.; CSIZMADIA A.: Győr közigazgatása, i. m. 210. 44 JENEI F.: i. m. 150-152. és Pataky László; A győri református egyház története. Bp.-Győr, 1985. Payr Sándor: A dunántúli evangélikus egyházkerület története. Sopron, 1924. 365-376. 146
