Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Városi önkormányzat a XVII. században Győrött
Városi önkormányzat Győrött vényesítésére. A felhívásra 425 polgári és katonai személy jelentkezett saját jogán, illetve örökösödési jogon, majd megkezdődött a gazdátlan ingatlanok el- adományozása. Az őslakosság számottevő részének visszatérése jelentősen elősegítette a gazdasági élet és az önkormányzat helyreállítását. A XVII. század első évtizedének végére Győr már ismét a hódoltságból érkező mezőgazdasági termékek (elsősorban a szarvasmarha, juh, sertés, állatbőr) gyűjtő----és a nyugatró l érkező, illetve helyi eredetű iparcikkek elosztó — továbbító helye.17 A talpra állás fontos állomása volt, hogy 1602 márciusában Hetesi Pethe Márton győri püspök, királyi helytartó felszólítására az esztergomi káptalan tanúvallomásokat szedett Győr hajdani kiváltságairól. A feltett kérdések az 1594-es ostrom idején elpusztult kiváltságlevelek létezésére, tartalmára, a polgárság és a káptalani földesúr jogviszonyának jellegére vonatkoztak. A tanúk a vármegye és a város hajdani jegyzője; a káptalan egykori nótáriusa, ekkor királyi ítélőmester; a vármegye egyik hajdani szolgabírája és más nemesemberek egyhangúlag tanúsították, hogy Győr kiváltságokkal rendelkező város volt, melynek lakói vám- dézsma- és adómentességet élveztek, heti piactartási és évi hat vásártartási alkalmat, 10 havi bormérési jogot bírtak. Jogaik eredetileg a fehérvári polgárokéval voltak egyenlőek. A káptalannak fuvarozással, karácsonyi élelmiszer ajándékokkal, és a székesegyház, illetve a Rába-híd építéséhez napszámmal tartoztak. A vizsgálat alapján a király 1604-ben általánosságban megerősítette a város kiváltságait.18 1600 júliusában, tehát egy hónappal a polgárság közösséggé alakulása után, már írásos feljegyzések vannak a városi tanács igazságszolgáltatási tevékenységéről. 1603 márciusából ismerjük a város pecsétjével — mint „az közönséges geöri varosnak igaz természet szerint való szokot peöcetivel" megerősített tanúsítványt Szeghy Szűcs Gergely volt főbíró elszámolásáról a város pénzéről.19 A pecsét megegyezik az 1548-ban használt pecsétnyomó lenyomatával. A XVII. század 40-es éveitől tűnik fel ezzel szemben egy tisztább, arányosabb elrendezésű pecsétlenyomat, amelyet bizonyára a régi pecsétnyomó elhasználódását követően készítettek, miként 1685-ben is egy újabb megújításról olvashatunk. Ekkor Posgay Ágoston főbíró bemutatta az esküdtek egy részének és a város egyik hadnagyának a napi használatban tönkrement pecsétnyomó helyett készített új tipáriumot, amelyet ezzel hitelesnek ismertek el, és használatba vettek.20 A pecséten kívül nem kevéssé fontosnak tartjuk, hogy már a XVI. században is volt a városnak zászlaja, és 1600 táján a város visszatérő vezetőségének egyik első dolga volt, hogy új zászlót csináltasson. Ezt kifejezetten a városi lakosság 17 GECSÉNYI Lajos: Die Rolle der Stadt Győr im Ost-West-Rinderhendel im 16/17. Jahrhundert. Burgenland in seiner pannonischen Umwelt. Festgabe für August Ernst. Red.: PRICKLER, Harald. Eisenstadt, 1984. (Burgenländische Forschungen, VII.) i» EPL EKHL Capsa 67. Fase. 8. No. 8. és GyEL GyKML Téka XX. No. 3017. 19 GyMJVL GyEL A város tanácsának iratai. 1/1603. sz. 20 Uo. Tanácskozási és törvénykezési jegyzőkönyvek. 14. köt. 204, 139
