Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Városi önkormányzat a XVII. században Győrött
Gecsényi Lajos adásvételi ügyben a „communitas et respublica huius Civitatis" fogalommal jelölik a polgárok közösségét.4 1562-ben, amikor a város egyik lakosa a bíróra támadt, őt szidalmazta és verekedést kezdeményezett, döntését egy peres ügyben kétségbe vonta, a tanács Pozsony, Komárom és Pápa tanácsaihoz fordult; kérve, hogy az ügy tárgyalására két-két jogtudó polgártársukat küldjék el Győrbe.5 Ez a gyakorlat azonos a különböző nyugat-dunántúli városok, mezővárosok (Kőszeg, Csepreg, Sopron) korábbról ismert jogszolgáltatási rendszerével. Ez a közösség már igényt tartott arra, hogy tanácskozásait, ítélőszékét a saját házában, az e célra kialakított városházán tartsa. 1552-ben a káptalan megkerülésével közvetlenül a királytól kértek és kaptak engedélyt a városháza kialakítására, ahol közös ügyeikről tárgyalhatnak, ítéleteket hozhatnak, szükségleteikre élelmiszereket halmozhatnak fel. 1559-ben találjuk nyomát, hogy városháza céljaira egy polgárházat vásároltak. A szándék azonban nem vált valóra, talán a ház alkalmatlansága miatt. A helyébe 1562-ben sikerült a káptalantól egy romos, elhagyott házat a főtéren megszerezni. Ideiglenesen 12 évre kapták meg az épületet azzal a kötelezettséggel, hogy gondoskodnak a helyreállításáról. A földesúr egyben tudomásul vette, hogy a városházán élnek a királyi engedélyben biztosított jogokkal. A káptalan vállalta, miszerint a 12 év letelte után a házban megfelelő helyiségeket biztosít a polgárok számára tanácskozóhelyül, illetve lehetőséget ad az egész épület bérbevételére. Ez időtől kezdve három évszázadon át valóban itt működött a városi önkormányzat. 1563-ban Ferdinánd király felmentette a házat a katonai beszállásolás alól és meghatározott hónapokban engedélyezte a szabad bormérést. 1568 augusztusában Miksa király az előző évi tűzvészben elpusztult épület helyreállítására adott engedélyt, és egyúttal megerősítette a korábbi kiváltságokat. Két év múlva a káptalannal is sikerült tisztázni a tulajdonjogi kérdéseket, s a város végleges tulajdonba kapta meg az egész házat.6 1561-ből ismerjük a városvezetés első segítőjének, a városi írnoknak, Kör- mendy Tamás deáknak a nevét, aki néhány évvel korábban (1558) a káptalani iskola tanítója.7 1569-ben Saáry Bálint deákot már városi jegyzőként említik.8 1574-ben ugyanezen tisztet Csitvándi Bálint deák töltötte be, míg az 1590-es években Hadricius János vármegyei nótárius, illetve Alistali Imre káptalani 4 MOL E185 Missiles. Győr városa Nádasdy Tamáshoz. 1559. január 26. 5 AMB PVL Missiles. No. 7309. és GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 2. köt. 221. Szombathelyről, a Sopron város jogával élő Kőszegről, Rohoncról, Csepregről hivott meg alkalmanként bírákat a városi törvényszékre. Ld. erre KISS MÁRIA: Szombathely püspöki mezőváros tanácsa a XVII-XIX. században. Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából. Szerk.: BÓNIS GyöRGY- Degré Alajos. Bp„ 1971.131. 6 A városháza kialakításáról vö. Bedy V.: A győri székeskáptalan, i. m. 133. Villányi Sz.: Győr vár és város, i. m. 28.; Gecsényi L.: Győr városa, i. m. 219. Rudolf király 1578. évi oklevele a korábbi kiváltságok átírásáról: GyMJVL GyVL Győr város magánokiratai. 202 Vi sz. A káptalan tiltakozása a bormérési jog gyakorlása ellen: GyEL GyKHL Cimelio-téka XI. No. 872. 7 GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 2. köt. 60. és 159. * MOL E 554 Föl. lat. 1223. 136
